Az agrotechnikai paraméterek és az évjárat hatásának vizsgálata a kukorica (Zea mays L.) termésére polifaktoriális tartamkísérleti adatok felhasználásával = Analysis of the effect of agrotechnical parameters and crop year on maize (Zea mays L.) yield using polyfactorial yield trial data

Ragán, Péter and Rátonyi, Tamás and Széles, Adrienn and Nagy, János and Tamás, András (2024) Az agrotechnikai paraméterek és az évjárat hatásának vizsgálata a kukorica (Zea mays L.) termésére polifaktoriális tartamkísérleti adatok felhasználásával = Analysis of the effect of agrotechnical parameters and crop year on maize (Zea mays L.) yield using polyfactorial yield trial data. NÖVÉNYTERMELÉS, 73 (2). pp. 77-100. ISSN 0546-8191

Preview

Text 2024-2-7RaganPetal_.pdf - Published Version Download (877kB) | Preview

Abstract

A szántóföldi növénytermesztés kiemelkedő jelentőségű, ez az élelmiszertermelés alapvető alapja és létünk forrása. A kukorica a világ egyik legjelentősebb kultúrnövénye, az élelmiszer- és energiabiztonság biztosításához egyaránt szükséges. A vizsgálatot Magyarországon, a Debreceni Egyetem Látókép Kísérleti Telepén, meszes csernozjom talajon végeztük komplex talajművelési kísérletben, amit 1989- ben Prof. Dr. Nagy János állított be. A vizsgált évek (2015–2023) évjáratának elemzését Gombos és Nagy (2019, 2022, 2023, 2024) kutatásához hasonlóan végeztük, azaz vizsgáltuk az adott évjárat összes csapadékának és éves középhőmérsékletének eltérését a 30 éves (1981–2010) helyszínen mért átlagtól. RStudio és ismételt mérési modell és LSD post hoc teszt segítségével végezük a kukorica termésadatok elemzését. A kilenc vizsgált évjárat közül a 2015-ös év mellett mértük a statisztikailag igazolható harmadik legkisebb kukoricatermést (7,94 t/ha). A következő 2016-os év a vizsgált periódus statisztikailag igazolható második legnagyobb kukorica hozamát adta (11,39 t/ha), A 2017-es év termése (8,64 t/ha) szignifikánsan elmaradt az előző évtől, a 2018-as év viszont kedvezőbb (9,18 t/ha) volt a kukorica számára. A 2019-es évjárat a vizsgált periódus statisztikailag igazolható harmadik legnagyobb kukorica termését (9,42 t/ha) adta. A 2020-as év termése (9,24 t/ha) szignifikánsan nem különbözött a 2018-as év termésétől, azonban az összes többi évjárattól statisztikailag igazolhatóan eltért. A kedvezőtlen 2021-es év kukorica termése (7,05 t/ha) statisztikailag igazolhatóan a vizsgált peridódus második legkisebb volt. A vizsgált kilenc év közül a kukorica számára legkedvezőtlenebb évjárat a 2022-es rekord aszályos év volt, ahol 2,52 t/ha termést figyeltünk meg. A következő 2023-as évjáratban mértük a vizsgált periódus legnagyobb kukorica hozamát, 11,97 t/ha-t. A legnagyobb hatást a kukorica termésére az évjárat gyakorolta 73,5%-kal, majd ezt követte a műtrágyázás 24,7%-kal. A talajművelésnek a hatása 1% volt, mert az évjárat függvényében a különböző alapművelések eltérően teljesítettek, így semlegesítették a hatást. | Field crop production is of paramount importance, the fundamental basis of food production and the source of our livelihood. Maize is one of the world's most important crops, essential for both food and energy security. The research was carried out in Hungary, at the University of Debrecen's Látókép Experimental Site, on calcareous chernozem soil in a complex tillage experiment, set up in 1989 by Prof. Dr. János Nagy. The analysis of the examined years (2015–2023) was carried out in a similar way as in the research of Gombos and Nagy (2019, 2022, 2023, 2024), i.e. we examined the deviation of the total precipitation and mean annual temperature of the given year from the 30-year (1981–2010) site average. RStudio and repeated measures model and LSD post hoc test are used to analyse the maize yield data. Of the nine years studied, 2015 was the year with the third lowest significant maize yield (7.94 t/ha). The subsequent year 2016 yielded the second highest significant maize yield of the studied period (11.39 t/ha), The 2017 yield (8.64 t/ha) was significantly lower than the preceding year, while 2018 was more favourable for maize (9.18 t/ha). The 2019 harvest produced the statistically third highest maize yield (9.42 t/ha) in the studied period. The yield of 2020 (9.24 t/ha) was not significantly different from that of 2018, but was statistically different from all other years. The yield of maize in the unfavourable year 2021 (7.05 t/ha) was statistically the second lowest in the studied period. Of the nine studied years, the most unfavourable year for maize was the record drought year of 2022, when a yield of 2.52 t/ha was observed. The following year, 2023, recorded the highest maize yield of the studied period, 11.97 t/ha. The greatest impact on maize yield was exerted by the crop year with 73.5%, followed by fertilisation with 24.7%. The effect of tillage was 1%, because the different base crops performed differently depending on the crop year, thus neutralising the effect.

Actions (login required)

Edit Item