Az egészségműveltség és a betegségismeret szerepe a rheumatoid arthritis kezelésében = The role of health literacy and health knowledge in the management of rheumatoid arthritis

Mészáros, Gabriella and Bezsila, Katalin and Rojkovich, Bernadette (2025) Az egészségműveltség és a betegségismeret szerepe a rheumatoid arthritis kezelésében = The role of health literacy and health knowledge in the management of rheumatoid arthritis. ORVOSI HETILAP, 166 (35). pp. 1374-1381. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p1374.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (278kB) | Preview

Abstract

A rheumatoid arthritis világszerte jelentős és súlyos népegészségügyi terhet jelent, előfordulása folyamatosan növekszik. Krónikus, autoimmun és autoinflammatoricus mechanizmusokon alapuló gyulladásos sokízületi betegség, amely változatos klinikai megjelenéssel, gyakori szisztémás érintettséggel jár. Progressziója, társbetegségei, valamint az életminőségre gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt komoly orvosi és társadalmi kihívást jelent. Az elmúlt évek terápiás fejlődése – beleértve a hagyományos, a biológiai és a célzott szintetikus betegségmódosító gyógyszereket – jelentősen javította a betegek életkilátásait, különösen a magas jövedelmű országokban, ahol valószínűbb a korai diagnózis felállítása és a megfelelő kezeléshez való hozzáférés. A betegség kialakulásában genetikai, környezeti és életmódbeli tényezők egyaránt szerepet játszanak, míg lefolyását nemcsak biológiai, hanem pszichoszociális hatások is jelentősen befolyásolják. Összefoglalónkban röviden bemutatjuk a rheumatoid arthritis kockázati tényezőit, pszichoszociális hatásait, valamint az egészségműveltség és a betegségismeret szerepét a hatékony kezelésben és az életminőség javításában. Az alacsony szocioökonómiai státusz, az alacsony szintű egészségműveltség és a korlátozott betegségismeret súlyosabb klinikai kimenetellel társul. A betegek életminőségének javítása érdekében kulcsfontosságú a betegek egészségműveltségének és betegségismeretének folyamatos és szisztematikus fejlesztése, a pszichoszociális támogatás biztosítása, valamint a betegközpontú megközelítés beépítése a rheumatoid arthritis kezelési stratégiájába. Orv Hetil. 2025; 166(35): 1374–1381. | Rheumatoid arthritis represents a significant and serious global public health burden, and its prevalence is continu- ously increasing. It is a chronic inflammatory joint disease based on autoimmune and autoinflammatory mechanisms, characterized by variable clinical manifestations and frequent systemic involvement. Due to its progression, comor- bidities, and negative impact on quality of life, it poses a significant medical and societal challenge. Therapeutic ad- vances in recent years – including conventional, biological, and targeted synthetic disease-modifying antirheumatic drugs – have significantly improved patient outcomes, particularly in high-income countries, where early diagnosis is more likely and access to appropriate treatment is more readily available. The development of the disease involves genetic, environmental, and lifestyle factors, while its course is significantly affected not only by biological but also psychosocial factors. This review provides a brief overview of the risk factors and psychosocial effects of rheumatoid arthritis, along with the impact of health literacy and disease knowledge on treatment effectiveness and quality of life. Low socioeconomic status, poor health literacy, along with limited health knowledge are associated with worse clini- cal outcomes. To improve patients’ quality of life, it is essential to continuously and systematically enhance their health literacy and disease knowledge, ensure the provision of psychosocial support, and incorporate a patient-cen- tered approach into rheumatoid arthritis treatment strategies.

Actions (login required)

Edit Item