A szervtranszplantált betegekkel folytatott pszichológiai munka szempontjai = Aspects of psychological work with organ transplant patients

Mezei, Judit and Bircher, Julianna (2025) A szervtranszplantált betegekkel folytatott pszichológiai munka szempontjai = Aspects of psychological work with organ transplant patients. ORVOSI HETILAP, 166 (36). pp. 1420-1430. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p1420.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (354kB) | Preview

Abstract

A szervátültetés összetett, testi és lelki szinten egyaránt megterhelő folyamat. A beavatkozás sikerességét nemcsak az orvosi tényezők határozzák meg, hanem a multidiszciplináris team tagjaként dolgozó pszichológus szerepe is kiemelt jelentőségű a transzplantációs folyamatban: a diagnózis közlésétől a rehabilitációig támogatja a megküzdést, az adaptív alkalmazkodást és a pszichés jóllét fenntartását. Segítséget nyújt a megváltozott élethelyzettel való megküzdésben, a betegség menedzselésében és az életminőség javításában, valamint a szerv pszichés integrációjában is. A különböző szakaszok – várakozás, műtét, posztoperatív időszak – során gyakori a depresszió, a szorongás, a poszttraumás stressz vagy a nonadherens magatartás megjelenése, amelyek negatívan befolyásolhatják a prognózist, a graft túlélését és az életminőséget. A pszichológus fontos szerepet tölt be az adherencia- és compliance-problémák feltárásában és kezelésében, valamint a hozzátartozók pszichés támogatásában – különösen élő donoros transzplantáció esetén. A pszichoszociális tényezők – például az együttműködésre való képesség, a társas támogatás, az egészség-magatartás, a pszichiátriai zavarok – már a szervtranszplantációt megelőzően szűrendők. A terápiás munka során gyakori téma a megváltozott testkép, a szerv elfogadása, szorongás a kilökődéstől vagy a transzplantációval kapcsolatos irreális elvárások. A pszichológiai felkészítés, edukáció, krízisintervenció és a célzott pszichoterápiás eszközök (például kognitív viselkedésterápia, relaxáció, alacsony intenzitású pszichológiai beavatkozások) jelentősen hozzájárulnak az autonómia és a kontrollérzet növeléséhez, a gyógyulási folyamat sikerességéhez és az életminőség hosszú távú javításához. A pszichológiai támogatás komplex jelenléte így a szervátültetés teljes folyamatában kulcsfontosságú mind a betegek, mind hozzátartozóik számára. A tanulmány célja a pszichológus szerepének átfogó bemutatása a nemzetközi irányelvek és az aktuális kutatások tükrében, különös tekintettel a pszichés tényezők klinikai jelentőségére, az adherencia növelésére és a pszichoszociális intervenciók életminőségre gyakorolt hatására. Orv Hetil. 2025; 166(36): 1420–1430. | Organ transplantation is a complex process that is both physically and psychologically demanding. The success of intervention is determined not only by medical factors, but also by the role of the psychologist as a key member of the multidisciplinary team throughout the transplantation process. From the moment of diagnosis to rehabilitation, the psychologist supports patients in coping, adapting, and maintaining psychological well-being. They provide as- sistance in managing the changed life situation, dealing with illness, improving quality of life, and facilitating the psychological integration of the transplanted organ. Throughout the different phases – waiting, surgery, and the postoperative period – depression, anxiety, posttraumatic stress, and non-adherent behaviors are common and can adversely affect prognosis, graft survival, and overall quality of life. The psychologist plays a central role in identifying and addressing adherence and compliance issues and also provides psychological support to family members, particu- larly in cases of living donor transplantation. Psychosocial factors – such as the patient’s ability to cooperate, social support, health behaviors, and presence of psychiatric disorders – should be assessed before transplantation. Com- mon therapeutic topics include altered body image, graft integration, fear of rejection, and unrealistic expectations related to the transplant. Psychological preparation, psychoeducation, crisis intervention, and targeted psychothera- peutic tools (e.g., cognitive behavioral therapy, relaxation techniques, low-intensity psychological interventions) con- tribute significantly to enhancing autonomy, perceived control, treatment success, and long-term quality of life. The comprehensive presence of psychological support is therefore crucial throughout the entire organ transplantation process for both patients and their families. The aim of this study is to provide an overview of the psychologist’s role in transplant care, based on international guidelines and current research, with particular emphasis on the clinical relevance of psychological factors, the promotion of adherence, and the impact of psychosocial interventions on the quality of life.

Actions (login required)

Edit Item