Miért vitatkozunk a kognitív fenomenológián?

Végh, Julianna (2024) Miért vitatkozunk a kognitív fenomenológián? MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE, 68 (4). pp. 140-156. ISSN 0025-0090

Preview

Text 20377-Cikkszovege-81782-1-10-20250910.pdf - Published Version Download (275kB) | Preview

Abstract

Az, hogy fenomenálisan tudatosak-e a kognitív állapotaink (vagyis jellegzetes élménnyel jár-e például a gondolkodás vagy a megértés), és ha igen, milyen ez a fenomenológia (vagyis milyen ez az élmény), elsőre egyszerűen megválaszol-ható kérdésnek tűnik. Nincs más dolgunk, mint introspekció segítségével meg-vizsgálni a tapasztalatainkat. Azonban az a helyzet, hogy az ilyen introspektív vizsgálódás után az emberek igen eltérő eredményre jutnak a kognitív fenome-nológia kérdését illetően. Hogyan lehetséges az, hogy valami, aminek ilyen evi-densnek kéne lennie, már több, mint húsz éve heves viták középpontjában áll?Tim Bayne és Maya Spener (2010) szerint az introspektív vizsgálatból fakadó nézeteltéréseknek a különféle filozófiai kérdések kapcsán négy forrása lehet: a terminológia változatossága, az egyének közötti eltérések, az előzetes meg-győződések, és az introspekció korlátoltsága. A kognitív fenomenológia körüli vita esetén a szerzők szerint a probléma főként a terminológia változatosságából fakad, kisebb részben problémát jelenthetnek az előzetes meggyőződések és az introspekció korlátai, egyének közötti különbségekről pedig nem lehet beszél-ni. Véleményem szerint azonban mind a négy akadály szerepet játszhat abban, hogy nem tudunk döntésre jutni a kognitív fenomenológia kérdésében.Miután tisztázom azt, mit értünk fenomenológia alatt (I. szakasz), és azt, mi is a kognitív fenomenológia vita központi kérdése (II), a vita néhány sarkala-tos pontjának áttekintése által megpróbálom megmutatni, hogy a terminológiai problémákon túl (III) nem csak az introspekció korlátai (IV) és az előzetes meg-győződések (V), de az egyéni különbségek is (VI) jelentős akadályai lehetnek a vita rendezésének.

Actions (login required)

Edit Item