Meddig folytatható a szukcesszív szintézis?

Komorjai, László (2024) Meddig folytatható a szukcesszív szintézis? MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE, 68 (3). pp. 131-141. ISSN 0025-0090

Preview

Text 19749-Cikkszovege-81138-1-10-20250828.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (274kB) | Preview

Abstract

A szukcesszív szintézis fogalma Kant kritikai rendszerében különös jelentőséggel bír: az egész tapasztalatfolyamot meghatározza. Azt igyekszem megmutatni, hogy e gondolat fenomenológiailag is tartható. Ehhez azonban a szukcesszió fogalmának egy olyan, Georg Cantor által bevezetett változatára van szükség, amelyet Kant még nem ismerhetett. (Valójában még az általa implicit módon használt szukcesszió-fogalom részleteit is csak jóval később dolgozta ki Giuseppe Peano és Gottlob Frege.) E ténynek természetesen nem csupán Kant gondolataival kapcsolatban van jelentősége, hiszen például ha az elme működését valamiféle algoritmus alapján szeretnénk felfogni, akkor szükségképpen a hagyományos, Kant által is használt értelemben szukcesszívnak kellene tekintenünk. Az itt körvonalazott elképzelésből következik, hogy ez nem lehetséges. A jelen mondanivalóm megfogalmazásához azonban nem kell sem a Kant, sem a Cantor által alkalmazott szukcesszió, illetve progressziófogalom összes részletét megismerni: elegendő csupán egymással való kontrasztjukban, szemléletes módon bevezetni őket. Az általam vizsgált kanti tézis tehát azzal a formulával foglalható össze, hogy a tapasztalat minden részletében szukcesszív szintézis eredménye.1 E nézetet Kant a Tiszta ész kritikájában két fontos gondolatcsoport segítségével támasztja alá. Egyrészt fogalmi szintézisekről, másrészt az ezzel meglehetősen spekulatív módon összekapcsolt szemléleti-érzéki szintézisekről beszél.I. FOGALMISÁG éS SZUKCESSZIÓAmi az előbbit illeti, Kant rendszerében ez maga is két lépést foglal magában. A szintézis fogalma elsőként a kategóriák tárgyalásakor jut döntő szerephez, hi-szen a kategóriák nem is mások, mint a képzeteink között létesülő különféle szintetikus egységek funkciói. E tapasztalati egységformákról azonban Kant 1 Lásd például: Kant 2004.A412/B439.

Actions (login required)

Edit Item