Észrevételek a hamis oklevelek nyelvi vizsgálatához : Az 1082-es veszprémi káptalani összeírás nyelv- és névtörténeti tanulságai = Comments on the linguistic analysis of forged diplomas : Linguistic and onomastic lessons from the 1082 census of Veszprém

Pelczéder, Katalin (2025) Észrevételek a hamis oklevelek nyelvi vizsgálatához : Az 1082-es veszprémi káptalani összeírás nyelv- és névtörténeti tanulságai = Comments on the linguistic analysis of forged diplomas : Linguistic and onomastic lessons from the 1082 census of Veszprém. NÉVTANI ÉRTESÍTŐ, 47. pp. 77-108. ISSN 0139-2190

Preview

Text 77-108_Pelczeder_VeszprO_NE47.pdf - Published Version Download (905kB) | Preview

Abstract

A tanulmány az 1082-re datált (de valójában az 1320-as években keletkezett) hamis veszprémi káptalani birtokösszeírás helynévi szórványanyagának vizsgálati eredményeit mutatja be. Az elemzések célja egyrészt az oklevél név- és nyelvtörténeti forrásértékének megállapítása, másrészt a hamis oklevelek vizsgálatának gazdagítása. Az oklevél általános bemutatása után a névállomány kronológiai viszonyainak, illetve a forrás egy jellegzetes paleográfiai jegyének ismertetése következik. A tanulmány legnagyobb része ezután azt a 31 szórványt elemzi szótárszerűen, melynek a névtörténeti hitelességét – az oklevél hálózati kapcsolatainak a felderítésével – a 11–12. századra feltételezhetjük. A névelemzések tartalmazzák a lokalizációs és az etimológiai információkat, majd főként hang- és helyesírás-történeti jegyek alapján igyekeznek a szórványokat korhoz kötni. Az elemzés végeredményben azt mutatja meg, hogy az oklevél legfeljebb igen kis számban tartalmazhat 11–12. századi elemeket, illetve szóba kerül egy 1152-es oklevél is mint lehetséges forrás. | The paper presents an analysis of the toponymic elements found in a forged charter from Veszprém in Western Hungary, which bears the date 1082 but was composed in the 1320s. The study has a dual aim; first, to assess the historical, linguistic and onomastic value of the document; and second, to contribute to broader scholarship on medieval forgeries. Following a general introduction to the charter and its context, the discussion addresses the chronological stratification of the toponyms and characteristic paleographic features of the source. The core section of the study consists of a dictionary-style analysis of 31 toponyms, whose historical authenticity might plausibly be attributed to the 11th–12th centuries, based on an investigation into the charter’s web of contextual details. Each entry includes localization data and an etymological commentary. Based primarily on phonetic and orthographic features, the study attempts to date the toponymic fragments. The findings indicate that the charter preserves only a small number of elements that may genuinely date from the 11th–12th centuries and further suggest that a non-extant charter from 1152 may have served as a source for the present forgery.

Actions (login required)

Edit Item