A helynevek nyelvi minősítésének elméleti és gyakorlati kérdései kétnyelvű közegben : Három település összevető névrendszertani elemzésének a tanulságai = Theoretical and practical issues relating to the linguistic classification of place names in a bilingual context : Insights from a comparative onomastic analysis of three settlements

Tallárom, Réka (2025) A helynevek nyelvi minősítésének elméleti és gyakorlati kérdései kétnyelvű közegben : Három település összevető névrendszertani elemzésének a tanulságai = Theoretical and practical issues relating to the linguistic classification of place names in a bilingual context : Insights from a comparative onomastic analysis of three settlements. NÉVTANI ÉRTESÍTŐ, 47. pp. 31-45. ISSN 0139-2190

Preview

Text 31-4546_Tallarom_Helynevrendszertan_Ketnyelvu_NE47.pdf - Published Version Download (604kB) | Preview

Abstract

A helyneveken alapuló nyelvi-etnikai vizsgálatok igen nagy múltra tekintenek vissza, s ezen belül a többnyelvű területek helynévrendszerének vizsgálatával is többen foglalkoztak a közelmúltban. Ehhez kapcsolódóan végeztem magam is vizsgálatot három kétnyelvű településen: egy magyar–szlovák településen, Háromhután; egy magyar–sváb településen, Hercegkúton; illetve egy magyar–ruszin településen, Komlóskán. A vizsgálatok során számos módszertani probléma került a felszínre. Ennek oka többek között az, hogy a magyar nyelven végzett élőnyelvi gyűjtésből származó adatok esetében nehéz egyértelmű határt vonni a szlovák, sváb, ruszin, illetve a magyar névrendszerhez tartozó nevek között. Emellett külön figyelmet érdemel az egy- és kétrészes helynévstruktúrák elhatárolása. Ehhez az a legcélravezetőbb megközelítés, ha a beszélőközösség valós nyelv- és névhasználatát vesszük alapul. Tanulmányom célkitűzése, hogy ráirányítsam a figyelmet ezekre a nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szempontból is megfontolást igénylő ügyekre. Eredményeimet és megállapításaimat két lépésben ismertetem: elsőként a nevek különböző névrendszerhez tartozásával, majd ezt követően a helynevek egy- és kétrészes struktúrájának az elhatárolásával kapcsolatos problémákról és azok lehetséges megoldásairól szólok. | Linguistic and ethnolinguistic research based on place names has a long tradition, and in recent years, increased attention has been paid to the toponymic systems of multilingual regions. In connection with this, I conducted a study in three bilingual settlements: a Hungarian–Slovak community (Háromhuta), a Hungarian–Swabian community (Hercegkút), and a Hungarian–Rusyn community (Komlóska). During the research, several methodological challenges emerged. One of the main issues is that, when working with data collected through spoken Hungarian, it is often difficult to clearly delineate whether a name belongs to the Slovak, Swabian, Rusyn, or Hungarian naming system. Another key aspect deserving special attention is the distinction between one-part and two-part place name structures. The most effective approach here is to base the analysis on the actual language and naming practices of the local speech community. The aim of this paper is to draw attention to these issues, which call for consideration not only from a theoretical, but also from a practical perspective. My findings are presented in two parts: first, I address the question of name affiliation with different naming systems; second, I examine the problems related to the delimitation of one-part and twopart place names, along with possible solutions.

Actions (login required)

Edit Item