A történelemoktatás a tartalmi szabályozás (tantervek, követelmények, tankönyvek) tükrében Magyarországon (2016–2024) – avagy a maratoni reform után a pirruszi győzelemig = The Context and Content Regülation (Cürricüla, Reqüirements, Textbooks) of History Ínstrüction in Hüngary in the Second Half of the 2010s – From Marathon Reform to Pyrrhic Victor

Kaposi, József (2025) A történelemoktatás a tartalmi szabályozás (tantervek, követelmények, tankönyvek) tükrében Magyarországon (2016–2024) – avagy a maratoni reform után a pirruszi győzelemig = The Context and Content Regülation (Cürricüla, Reqüirements, Textbooks) of History Ínstrüction in Hüngary in the Second Half of the 2010s – From Marathon Reform to Pyrrhic Victor. TÖRTÉNELEMTANÍTÁS: ONLINE TÖRTÉNELEMDIDAKTIKAI FOLYÓIRAT, 16 (1-2). No. 16-01-03. ISSN 2061-6260

Preview

Text 19724-Cikkszovege-81720-1-10-20250908.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial Share Alike. Download (572kB) | Preview

Abstract

A tanulmány a hazai oktatáspolitika kontextusában, a központi tartalmi szabályozás dokumentumain keresztül mutatja be az elmúlt évtized magyarországi történelemoktatásának jellemző trendjeit. Az írás középpontjában a köz- és oktatáspolitika által képviselt emlékezetpolitikai szemléletváltás, új kulturális hegemónia jellemzőinek feltárása áll a tantervekben, vizsgakövetelményekben, tankönyvekben. A munka kitér a központi szabályozók készítésének és a bevezetésük ellentmondásaira: például a tudományos normák háttérbe szorítása, a szakmai nyilvánosság hiánya, konszenzuskeresés negligálása, a szakszerű implementációs tevékenység mellőzése. Rámutat a fejlesztési célok, a tartalmi kánon, a tananyagtartalmak hangsúlyainak változásaira, a digitalizáció folyamatos és széleskörű térnyeréséből is következő, a mindennapi gyakorlatban elvárt, változó szemlélet- és feldolgozásmódokra, eszközökre is. Megállapítja, hogy központilag generált és irányított szemléletváltási törekvések, a kormányzat alkotmányozó erejű többsége, erős centralizációs intézkedései nyomán (például fenntartói viszonyok és pedagógusok foglalkoztatásának átalakítása) jogi és formális módon megvalósultak, ugyanakkor ezek kedvezőtlenül hatottak a társadalmi kohézió erősítésére, a méltányos oktatási feltételekre, a helyi innovációkra, az intézmények szakmai autonómiára és a pedagógusok módszertani kultúraváltásra. Az írás felhívja a figyelmet, hogy a változások sajnálatosan nem segítették elő a diákok korszerű történelmi műveltségének kialakítását, az aktív állampolgárrá nevelést, a kritikai gondolkodás, a szociális érzékenység fejlesztését, vagyis a történelemtanítás azon célkitűzését, hogy a felnövekvő generációk szembe tudjanak nézni a mai globális világ kihívásaival, a demokratikus társadalmak működésének komplex problémáival. | The study shows the characteristic trends of history education in Hungary in the past decade in the context of domestic education policy and through document son centrally-regulated content. At the center of the paper is the change in approach to the politics of remembrance in public education and education policy, and the exploration of the characteristics of the new cultural hegemony in curricula, exam requirements and textbooks. The paper addresses the contradictions of the preparation and introduction of central regulations: e.g. the marginalization of scientific norms, the lack of professional dissemination, disregard for consensus-seeking, and the omission of competent implementation. It also points out changes to development goals, the content canon and emphasis on teaching material content, as well as to the changing approaches, means of processing and tools, expected in everyday life, resulting from the continuous and far-reaching spread of digitalisation. It establishes that centrally-generated anddirected efforts to change manners of approach as a result of strong centralization measures of a government with a supermajority (e.g. changes to authority structure over schools and to teachers’ employment status) were implemented legally and formally, but had unfavorable effects on the enhancement of social cohesion, fair educational conditions, local innovation, institutions’ professional autonomy and the cultural shift in teaching methods. The paper points out that the changes, unfortunately, did not support the development of students’ modern historical literacy, education in active citizenship, critical thinking, social sensitivity or the ambition of history teaching to equip younger generations to face the challenges of today’s global world and the complex problems of the functioning of a democratic society.

Actions (login required)

Edit Item