A román adózási rendszer alakulása 1989 után 1. rész

Marius, Fandly (2025) A román adózási rendszer alakulása 1989 után 1. rész. DUNAKAVICS, 13 (9). pp. 5-12. ISSN 2064-5007

Preview

Text 20627-Cikkszovege-82046-1-10-20250918.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial Share Alike. Download (157kB) | Preview

Abstract

Románia adórendszerének története a kommunizmus 1989-es összeomlása után szorosan összefonódik az ország központosított, tervgaz­dálkodásról piacorientált rendszerre való áttérésével, és végső soron az Euró­pai Unióhoz (EU) való csatlakozására irányuló erőfeszítéseivel. 1989 és 2007 között Románia ismételt költségvetési reformhullámokat élt át, amelyeket jogalkotási kísérletezés, intézményi szerkezetátalakítás, valamint a nemzet­közi szervezetek és az uniós vívmányok külső nyomásához való alkalmazko­dás jellemzett. Ez az időszak a konvergencia folyamataként értelmezhető: az 1990-es évek elején zajló improvizációtól és költségvetési túléléstől a 2000-es évek kodifikációján és stabilizációján át az európai normákkal való harmo­nizációig a csatlakozást közvetlenül megelőző években. 2007-ben Románia csatlakozott az EU-hoz, nagy elvárásokkal, de az előtte álló kihívásokra való korlátozott felkészültséggel. A csatlakozást követő közvetlen időszak mélyre­ható politikai, gazdasági és költségvetési átalakulásokat indított el, amelyek közül sokat az európai integráció és a hazai reform kettős nyomása vezérelt. A legsürgetőbb költségvetési aggodalmak közé tartozott az adópolitika haté­konyságának növelése, az adóbehajtási rendszer korszerűsítése, valamint az adóhátralékok krónikus problémájának kezelése, amely már régóta aláásta a költségvetési stabilitást. Tanulmányunk a román adórendszer fejlődését, követi nyomon a kommunista rezsim bukása óta. Az első részben bemutat­juk az adózást szabályozó jogi keretrendszer fejlődését alapvetően az ország jogi adatbázisait használva. A másodikban az ágazat gazdasági elemzését vé­gezzük el, elsősorban a Pénzügyminisztérium, a Nemzeti Statisztikai Intézet (INSSE) és az Eurostat hivatalos adataira támaszkodva, amelyek együttesen szilárd empirikus alapot nyújtanak mind a folyamatban lévő átalakulás kihí­vásainak, mind az elért eredmények értékeléséhez.

Actions (login required)

Edit Item