Kártyás, Gábor (2024) A pihenőidők uniós jogi megfelelősége. IUSTUM AEQUUM SALUTARE, 20 (4). pp. 49-65.
|
Text
17874-Cikk szövege-72697-1-10-20241216-2.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (373kB) | Preview |
Abstract
A munkavállalót megillető minimális pihenőidők az uniós szociális jog különlegesen fontos szabályai, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája 31. cikk (2) bekezdése is nevesít. A tanulmány áttekinti, milyen előírásokat tartalmaz az uniós jog a pihenőidőkre, és ezeket hogyan értelmezte az Európai Unió Bírósága. Egy általános áttekintés után először a pihenőidők mennyiségére és a beosztására vonatkozó szabályok, majd a lehetséges kivételek elemzésére kerül sor. Ezt követően a tanulmány három jelentős jogharmonizációs problémára mutat rá. Egyrészt, a kötetlen munkarend hazai szabályai életszerűbbek ugyan, mint ahogyan az önálló munkavállaló fogalmát a Bíróság értelmezi, ám ettől még az uniós jogba ütközés megállapítható. Másrészt, a heti pihenőidő alatti rendkívüli munkavégzés lehetősége alkalmas arra, hogy teljesen kiüresítse a heti pihenőidőt, amit ezért mindenképpen korlátozni kellene. Végül, a heti pihenőidő összevont kiadására vonatkozó szabályoknál nem csak az irányelv és a magyar jog eltérő fogalomhasználata okozhat problémát, hanem az is, hogy a szabályozás rendkívül hosszú időszakokra teszi lehetővé a folyamatos, pihenőnap nélküli munkavégzést.
| Item Type: | Article |
|---|---|
| Subjects: | K Law / jog > K Law (General) / jogtudomány általában |
| Depositing User: | Gábor Kártyás |
| Date Deposited: | 22 Sep 2025 12:50 |
| Last Modified: | 22 Sep 2025 12:50 |
| URI: | https://real.mtak.hu/id/eprint/224862 |
Actions (login required)
![]() |
Edit Item |




