A történelmi tudás mérése – szempontok és nehézségek = Challenges and Considerations in Assessing Historical Knowledge

Gyertyánfy, András (2025) A történelmi tudás mérése – szempontok és nehézségek = Challenges and Considerations in Assessing Historical Knowledge. TÖRTÉNELEMTANÍTÁS: ONLINE TÖRTÉNELEMDIDAKTIKAI FOLYÓIRAT, 16 (1-2). No. 16-01-05. ISSN 2061-6260

Preview

Text 20517-Cikkszovege-81721-1-10-20250908.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial Share Alike. Download (518kB) | Preview

Abstract

Ismeretek, ismeretek szerzésének képessége, ismeretek rendszerezésének képessége, ismeretek elbeszélésének képessége és a tudásról való (metakognitív) gondolkodás – a történelmi tudás erre az öt területre osztható a tanulmányban használt modell szerint. A munka felsorolja azokat a feladattípusokat, amelyekkel ezeket a tudásterületeket mérni szokás. Felveti a kérdést, hogy az öt terület milyen súllyal szerepeljen az összegző jellegű mérésekben, és felhívja a figyelmet arra, hogy az ismeretek összegző mérésekor a tartós, azaz az egyén számára jelentőséggel bíró tudás mérésére kellene törekedni. A második rész bemutatja, hogy a tudás szintjei, illetve a feladatok nehézségi szintjei mérhetőek a népszerű bloomi taxonómia segítségével, amellyel szemben azonban elméleti és gyakorlati kritikákat is megfogalmaz. Ezt követően a szerző tantárgy- és tudásterület-specifikus kritériumokat javasol a történelmi tudás szintjeinek mérésére. Összefoglalóan megállapítja, a történelmi tudás mérését számos bizonytalanság nehezíti, így tudományos értelemben inkább becslésről, mint tényleges mérésről beszélhetünk. | Factual knowledge, the ability to acquire and organize it, the capacity to narrate it, and the skill to reflect meta cognitively on knowledge—historical knowledge (or historical literacy) can be divided into these five domains, according to the model used in this study. This paper outlines the types of tasks commonly employed to assess these knowledge domains and raises the question of how much weight should be assigned to each in summative assessments. It argues that summative assessments of factual knowledge should prioritize the measurement of enduring knowledge—knowledge that is meaningful to the individual. The second part of the paper demonstrates that levels of knowledge and task difficulty can be assessed using Bloom’s widely recognized taxonomy, though both theoretical and practical objections exist. The study then proposes subject- and domain-specific criteria for evaluating historical knowledge and task difficulty. Ultimately, it concludes that the measurement of historical knowledge is fraught with uncertainties, making it difficult to speak of precise scientific measurement rather than mere estimation.

Actions (login required)

Edit Item