50 éve volt a Fehér- és a Fekete-Körös rendkívüli árvize

Szlávik, Lajos (2024) 50 éve volt a Fehér- és a Fekete-Körös rendkívüli árvize. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY, 104 (4). pp. 73-84. ISSN 0018-1323

Preview

Text 72168-1-10-20241202.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial Share Alike. Download (1MB) | Preview

Abstract

A Körösökön 1895-2006 között 17 jelentős árhullám vonult le, s ezek közül jó néhánynak a tetőző vízszintje rendre felülmúlta a korábbi legnagyobb vízszinteket. Számos töltésszakadás alakult ki hazai, vagy román területen, úgy, hogy azok átterjedtek, elöntéseket okoztak magyar területen is. Az 1925-1995 közötti hét évtizedben 31 ilyen eseményt tartunk itt nyilván. E töltésszakadások és töltésátvágások hidrológiai tapasztalatai lényegesen kihatottak az árvízi szükségtározás módszerének kidolgozására.Az 1973. év végi – 1974. év elejei csapadékszegény időjárás májusban gyökeresen megváltozott, három hónap alatt a Fehér- és a Fekete-Körös hegyvidéki vízgyűjtőjén a csapadékos napok száma meghaladta a 60-at, a lehullott eső pedig helyenként az 500-700 mm-t. A két folyón néhány hét alatt öt árhullám alakult ki, amelyekből a második alkalmával, június 14-15-én rendkívüli vízszintek alakultak ki. A Körösök felső és középső szakaszán néhány óra alatt 104 km hosszon kellett volna töltésmagasítást végrehajtani ahhoz, hogy az árhullám a töltések között levezethető legyen. Olyan döntés született, hogy a nagyobb gazdasági károk elhárítása érdekében fel kell tölteni és vésztározóként alkalmazni a két Körös közötti ún. deltát. Június 15-én délután robbantással megnyitották a Fehér-Körös jobb parti töltését, a Fekete-Körösön pedig a két előre meggyengített helyen a víz a töltést átszakította. Az elárasztott mezőgazdasági terület 7 100 ha, szórványos tanyavilággal. A tározott víztömeg a számítások alapján 118 millió m3 volt.Az 1974. évi vésztározás hidrológiai szempontból rendkívüli jelentőségű volt. A töltésmegnyitások hatására a tetőzések (esés, sebesség, vízhozam) sorrendjének törvényszerűsége felborult és általunk „fordított hurok görbének" nevezett jelenség alakult ki a remetei és gyulai szelvényben. Az 1974. évi vésztározásra kapott Δh=f(W) kapcsolat szemléletesen igazolja, hogy a viszonylag kis mennyiségű víz kieresztésével is jelentős árvízcsúcs-csökkentő hatás érhető el, hogy a síkvidéki árvíztározás is hatékony árvízvédelmi módszer lehet. Ez a következő évtizedek árvizeinél beigazolódott, a Körösökön is, más folyókon is. Az 50 évvel ezelőtti, 1974. évi katasztrofális körösi árvíznél első ízben alkalmazták tervszerűen a szükségtározást a töltések átvágásával. Ennek az árvíznek a tapasztalatai alapján épült meg néhány év alatt 3 körösi szükségtározó, illetve ez szolgált módszertani alapul a tiszai tározók (immár 7 db) tervezéséhez.

Actions (login required)

Edit Item