Kína középtávú kilátásai Japán gazdaságtörténeti tapasztalatainak tükrében

Garcia Herrero, Alicia (2025) Kína középtávú kilátásai Japán gazdaságtörténeti tapasztalatainak tükrében. HITELINTÉZETI SZEMLE, 24 (3). pp. 25-53. ISSN 1588-6883

Preview

Text hsz-24-3-t2-garcia-herrero.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial. Download (1MB) | Preview

Abstract

Évtizedekig tartó erőteljes növekedés után Kína gazdasága 2012 óta folyamatos lassulást mutat. A jelenlegi GDP-növekedés kevesebb mint fele a korábbi szintnek, és a trend várhatóan folytatódik. Az ingatlanbuborék 2021 közepi kipukkanása óta a deflációs nyomás aggodalomra ad okot a tekintetben, hogy Kína azt a pályát követheti, melyet Japán írt le a 1990-es évek elején. Mindkét ország hasonló strukturális jellemzőket mutat: a háztartások alacsony fogyasztása, magas megtakarítások és jelentős gazdasági egyensúlytalanságok – ami Kínára még inkább jellemző. A szakpolitikai válaszok is egymás tükörképei: lassú monetáris és költségvetési lazítás, a gyártásra összpontosítás és a kereskedelmi többletekre támaszkodás, ami az USA-ból protekcionista reakcióikat váltott ki. Japánhoz hasonlóan Kína is kihelyezi a termelést, hogy ellensúlyozza a kereskedelmi korlátozásokat. Vannak azonban kulcsfontosságú tények, amelyekben különböznek: Kína még mindig fejlődő gazdaság, nagyobb a növekedési lehetőség, és sokkal jelentősebb geopolitikai erőt képvisel, mint Japán. Ez a gazdasági hatalom egyrészt motiválja az USA által bevezetett technológiai korlátozásokat, másrészt Kínának szélesebb körű globális befolyást biztosít, különösen a Globális Délen. Az, hogy Kína megismétli-e Japán útját, továbbra is fontos, nyitott kérdés marad.

Actions (login required)

Edit Item