Munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség Magyarországon a COVID idején: a foglalkoztatás területi különbségeinek elemzése 2019-2023 között hatás-arány módszerrel = Labour market adaptability in Hungary during COVID-19: An analysis of regional employment disparities between 2019 and 2023 using the shift-share method

Orosz, Dániel and Kiss, Zsuzsanna (2025) Munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség Magyarországon a COVID idején: a foglalkoztatás területi különbségeinek elemzése 2019-2023 között hatás-arány módszerrel = Labour market adaptability in Hungary during COVID-19: An analysis of regional employment disparities between 2019 and 2023 using the shift-share method. TÉR ÉS TÁRSADALOM, 39 (3). pp. 135-157. ISSN 0237-7683

Preview

Text 6_3641.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (6MB) | Preview

Abstract

A világgazdaság az elmúlt években jelentős átalakuláson ment, megy keresztül. A 2008-as gazdasági világválság, a koronavírus okozta válság, valamint a jelenlegi, az orosz-ukrán háború okozta válság a makrogazdasági szint mellett a területi vizsgálatok esetében is kijelöl új kutatási célokat. Tanulmányunkban célul tűzzük ki, hogy feltérképezzük hazánk munkaerőpiacának területi különbségeit. A foglalkoztatottság térségi és az ágazati szerkezetére vonatkozó összefüggéseket vizsgáltuk meg a shift-share elemzés segítségével. A KSH Munkaerő felmérés adatait elemezzük gazdasági szektorok szerint. Vizsgálataink segítségével a COVID-19 okozta munkaerőpiaci, elsősorban foglalkoztatási válság időszakára, valamint az azt követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztatottsági adatok területi és ágazati dimenzióit számszerűsítjük. Regionális szinten a járvány kitörését követően 2019-ről 2020-ra Pest megye, Budapest és Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar mutattak jelentősebb pozitív foglalkoztatottsági eredményeket, míg Jász-Nagykun-Szolnok, Baranya, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg a kedvezőtlen változások jellemző helyszínei voltak. 2020-hoz képest 2023-ra a foglalkoztatottság regionális jellemzői némileg átrendeződtek. Pest és Győr-Moson-Sopron a legjobban teljesítők között maradtak, viszont Budapest helyét Jász-Nagykun-Szolnok vármegye vette át. A kedvezőtlen hatások leginkább Békés, Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéket érintették. Az elemzés rámutat arra is, hogy az elbocsátások és a foglalkoztatottság bővülése eltérő volt az egyes ágazatokban. | The global economy has undergone, and is undergoing a major transformation in recent years. The global economic crisis of 2008, thecoronavirus pandemic and thecurrent crisis caused by the Russian-Ukrainian war have set new research objectives for territorial studies, in addition to the macroeconomic level. This study aims to map thespatial diYerences in thelabour market of Hungary. It investigates the relationship between the spatial and sectoral structure of employment using shift-share analysis. Data from the KSH Labour Force Survey are analysed by economic sector. We quantify thespatial and sectoral dimensions of theemployment data for the period of the labour market crisis, mainly employment, caused by COVID-19 and the period afterwards. At theregional level, Pest county, Budapest and Győr-Moson-Sopron and Hajdú-Bihar showed the most signiXcant positive employment outcomes from 2019 to 2020 following the outbreak, whileJász-Nagykun-Szolnok, Baranya, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves and Szabolcs-Szatmár-Bereg were the typical locations of negative changes. The majority of the positive values of the "total" eYect were observed in Budapest, Pest, Győr-Moson-Sopron, HajdúBihar, Somogy and Veszprém counties, while a very signiXcant part of the negativechanges were observed in Jász-Nagykun-Szolnok, Baranya, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves and Szabolcs-Szatmár-Bereg counties. In terms of "spatial eYects", essentially the same ranking or rates were observed for 2020/2019. Thesectoral factor slightly nuances thechanges in the number of persons employed. Budapest is even more prominent in the group with positive values, but Hajdú-Bihar and Somogy are also positivein this group, and several counties that are among the losers in the"total" impact (e.g. Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya, Bács-Kiskun) also have positive values. Compared to 2020, by 2023, regional employment patterns haveshifted somewhat. Pest and Győr-Moson-Sopron remain among the best performers, while Budapest has been replaced by JászNagykun-Szolnok. The counties of Békés, Tolna and Szabolcs-Szatmár-Bereg were the most aYected. The analysis also shows that redundancies and employment growth varied across sectors. The majority of the positive values of the"total" eYect werefound in Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Győr-Moson-Sopron, Baranya, Komárom-Esztergom, while a very signiXcant part of the negative changes were found in Békés, Tolna and Szabolcs-Szatmár-Bereg and Vas counties. In terms of "spatial" impacts, essentially thesameranking or rates were observed for the years 2023/2020. In terms of the sectoral factor, only Budapest and Pest counties are characterised by positive values in the group.

Actions (login required)

Edit Item