Felvételi pont optimalizáló módszer igényalapú iskolabusz szolgáltatáshoz

Korompay, Márton and Földes, Dávid (2025) Felvételi pont optimalizáló módszer igényalapú iskolabusz szolgáltatáshoz. In: Doktoranduszok fenntarthatósági szimpóziuma : Tanulmánykötet. Doktoranduszok Országos Szövetsége, Budapest, pp. 128-138. ISBN 9786156457745

Preview

Text Tanulmanykotet_Szimpozium_2025.pdf - Published Version Download (2MB) | Preview

Abstract

Az iskolabusz-szolgáltatások hatékony és biztonságos működéséhez elengedhetetlen a felvételi pontok jól megtervezett elhelyezése, különösen az olyan sérülékeny felhasználói csoportok esetében, mint a gyermekek. A közösségi közlekedési rendszerekkel szemben az igényalapú iskolabusz-modell lehetőséget kínál arra, hogy a felhasználókhoz közelebb eső, igényeikhez jobban illesztett felvételi pontok révén csökkentse a szükséges gyaloglási távolságot, és ezáltal növelje a szolgáltatás biztonságát és vonzerejét. Kutatásunk célja egy olyan módszertan kidolgozása volt, amely optimalizálja a felvételi pontok elhelyezését a keresleti pontok (diákok lakóhelyei) alapján, figyelembe véve a maximálisan elfogadható gyaloglási távolságot. A módszer alapja a keresleti pontok klaszterezésén alapuló térbeli csoportosítás, amely során olyan keresleti egységek jönnek létre, amelyekben minden pont szomszédos egymással. A klaszterezési folyamat során távolságmátrixot képeztünk, amely a valós úthálózaton számított keresleti pontok közötti távolságokat tartalmazza. Két pont szomszédos egymással, ha a köztük lévő távolság nem haladja meg az elfogadható gyaloglási távolság kétszeresét. Valamennyi keresleti egységhez egyértelműen hozzárendelhetők a felvételi pontok. A kijelölt felvételi pontok célja a keresleti pontoktól való össztávolság minimalizálása úgy, hogy egyik reláció esetében sem lépje kiugróan túl az előzetesen meghatározott elfogadható gyaloglási távolságot. A módszert Szentendre városában validáltuk, ahol az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott 170 keresleti pont alapján került sor a felvételi pontok kijelölésére. A vizsgálat során 360 méteres elfogadható gyaloglási távolsággal számoltunk, amelynek kétszerese (720 méter) határozta meg a klaszterképzési feltételt. Az eredmények alapján 48 felvételi pont elegendő a teljes kereslet kiszolgálására amellett, hogy az átlagos gyaloglási távolság mindössze 240 méter. Egy-egy felvételi pont átlagosan 3,5 keresleti pontot szolgált ki, ami működési hatékonyság, és ezáltal fenntarthatósági szempontból kedvezőnek tekinthető. A hagyományos közösségi közlekedési megállók eléréséhez szükséges gyaloglási távolság ebben a térségben átlagosan 425 méter volt. Az általunk javasolt megközelítés tehát nemcsak csökkenti a gyaloglási terheket, hanem egyben lehetőséget ad egy olyan, rugalmasan szervezett iskolabusz-rendszer kialakítására is, amely jobban illeszkedik a helyi igényekhez és hozzájárul az inkluzív, biztonságos közlekedésfejlesztéshez. A modell adaptálható más településekre is, és alapjául szolgálhat jövőbeni hálózattervezési és mobilitásfejlesztési programoknak.

Actions (login required)

Edit Item