A lakások számának, jellemzőinek alakulása Magyarországon a népszámlálási adatok tükrében

Rövid, Irén and Szilágyi, Dániel (2025) A lakások számának, jellemzőinek alakulása Magyarországon a népszámlálási adatok tükrében. KAPOCS, 8 (1-2). pp. 3-16. ISSN 1588-7227

Preview

Text KAPOCS.2025.1-2.1.pdf - Published Version Download (2MB) | Preview

Abstract

A lakások száma, valamint azok jellemzői, vagyis a népesség által birtokolt lakásvagyon fontos mutatójaaz életszínvonalnak. A „Miből élünk?” című adatfelvétel szerint a magyar háztartások 86%-ának voltlegalább egy saját ingatlana, ami meghatározó szerepet tölt be a vagyoni helyzet szempontjából (MNB 2022). A lakáskörülmények azonban nemcsak az életkörülmények alakulását tükrözik, hanem a kutatásokszerint (KINCS 2025; Papházi et al. 2021; Mulder 2006; Feijten–Mulder 2002; Kulu–Steele 2013; Mulder–Wagner 1998, 2001; Kulu–Milewski 2007; Vignoli et al. 2013) a saját otthon léte, nem léte befolyásolhatjaa gyermekvállalási terveket is. A magyarok továbbra is saját tulajdonú ingatlanban képzelik el a családalapítást (KINCS 2025), de a saját otthon jelentőségét erősítik meg ebben a tekintetben a nemzetközikutatások is. Éppen ezért különösen fontosak azok az intézkedések (babaváró támogatás, csok), amelyekaz otthonteremtési célok megvalósításában segítik a családokat Magyarországon (Balogh–Uhljár 2021;Papházi–Pári 2023). A tízévente sorra kerülő népszámlálási adatokból többek közt azt láthatjuk, hogy hazánk lakásállománya, azaz a lakott és a nem lakott lakások együttes száma folyamatosan növekszik, ebbena lakhatási célokat szolgáló babaváró támogatás és csok is szerepet játszhat.

Actions (login required)

Edit Item