Devizahitelezés Magyarországon: a válság okai és a válság megoldásával kapcsolatos kormányzati intézkedések

Wágner, Tamás Zoltán (2025) Devizahitelezés Magyarországon: a válság okai és a válság megoldásával kapcsolatos kormányzati intézkedések. KAPOCS, 8 (1-2). pp. 45-59. ISSN 1588-7227

Preview

Text KAPOCS.2025.1-2.4.pdf - Published Version Download (134kB) | Preview

Abstract

Magyarországon a 2010-es évek elején az egyik legfontosabb jogi, társadalompolitikai és gazdasági kérdésa devizahitelezésből fakadó problémák kezelése volt. Az 1980-as éveket követően a lakásépítések számatartósan beesett a lakásállomány regenerálódásához szükséges évi 40 000 új otthon alá, amelyen az elsőOrbán-kormány idején bevezetett államilag kamattámogatott forinthitelek átmenetileg javítottak, de a szocialista kormányok idején a konstrukciót lényegében véve kivezették. Ezt követően a lakosság a kedvezőbbkamatozású devizahitelek felé fordult. A potenciális kockázatokkal sem a devizaadósok, sem a bankok,de még a jegybank, a felügyeleti szervek és a kormányzat sem számoltak. Általános várakozás volt, hogy2010-re Magyarország be fogja vezetni az eurót, és ezzel megszűnik a devizahitelezésből fakadó kockázat.A 2008-as gazdasági válság kirobbanását követően azonban az euró és a svájci frank árfolyama néhány évalatt jelentősen megugrott, amely lényegesen megemelkedett törlesztőrészleteket eredményezett. Sokanadósságcsapdába kerültek, többen még az ingatlanjukat is elvesztették. A súlyos társadalmi-gazdaságiproblémák dacára 2010 előtt nem született érdemi és hathatós intézkedés, arra csak fokozatosan 2010-tőlkerült sor. Ennek következtében 2015-re – a forintosítási törvény elfogadásával – megszűnt a korábbanóriásira duzzadt devizahitelállomány, és rendeződött a devizaadósok helyzete. A lépés még épp időbentörtént, mivel nem sokkal utána a svájci jegybank feladta a frank euróhoz rögzített árfolyamát, amelynekkövetkeztében az árfolyam 20%-ot emelkedett.

Actions (login required)

Edit Item