Családszemlélet Európában és Magyarországon egy nagymintás nemzetközi felmérés alapján

Gere, Dömötör (2023) Családszemlélet Európában és Magyarországon egy nagymintás nemzetközi felmérés alapján. KAPOCS, 6 (2-3). pp. 66-75. ISSN 1588-7227

Preview

Text KAPOCS.2023.2-3.6.pdf - Published Version Download (130kB) | Preview

Abstract

Az Európai Unió lakossága az elmúlt évtizedben jelentős mértékben átalakult. Egyfelől megnövekedett a születéskor várható élettartam, másfelől a földrész-szerte tapasztalható csökkenő születésszám miatt elöregedő társadalmak alkotják. Az ebből fakadó demográfiai kihívásokra eltérő válaszokat adnak a döntéshozók, amely különbözőség az utóbbi években meghatározó törésvonalat képzelt nem csak a politikai kommunikációs térben, hanem az egyes tagállamok, valamint az Európai Unió társadalompolitikájában is. Ez a törésvonal – amely a népesedési kihívásokat a bevándorlás ösztönzésével vagy a születésszám növelésével és a családok támogatásával való megoldása között feszül – az európai polgárok és az Európai Unió vezetése között is fennáll. A megkérdezett európai állampolgárok kétharmada (65 százalék, 2022a) gyengének minősítette a migrációs válság uniós kezelését. Emellett az elmúlt években a népesedés mellett a család intézménye is egyre komolyabb kihívásokkal szembesül a családformák pluralizálódása (Vaskovics 2014), és a szexuális kisebbségek érdekérvényesítő képességének térnyerése következtében. A megkérdezett 28 ezer európai bő kétharmada (68 százaléka, 2022a) szerint kormányának a belső erőforrásokra kell támaszkodnia és a helyi családokat támogatni a bevándorlás helyett. Ennél is magasabb azon válaszadók aránya (88 százalék, 2022a), akik számára a család egy fontos érték, ráadásul ebben a kérdésben minden tagországban elsöprő többséget élveztek az így vélekedők. Tízből nyolc (81 százalék, 2022a) uniós lakos véleménye szerint fontos, hogy az állam támogassa a családokat, a családalapítást. Az Európai Unió polgárainak több mint fele (53 százaléka) véli úgy, hogy segíteni kell a fiatalokat abban, hogy minél előbb vállalhassanak gyermeket. Az egyes országok vagy országcsoportok közötti eltérések tekintetében azt tapasztaljuk, hogy a volt szocialista országok és a visegrádi országok lakosai elkötelezettebbek a hagyományos családmodell és a családi értékek mellett. Azon országok, amelyek nagyobb arányban támogatják a tradicionálistól eltérő értékeket, család- és együttélési formákat, valamint a szexuális kisebbségek térnyerését, jellemzően a skandináv és Benelux államok, kiegészülve Svájccal és az Egyesült Királysággal.

Actions (login required)

Edit Item