Koronavírusról a karanténból

Horváti, Kata (2020) Koronavírusról a karanténból. BIOKÉMIA: A MAGYAR BIOKÉMIAI EGYESÜLET FOLYÓIRATA, 44 (4). pp. 5-15. ISSN 0133-8455

Preview

Text 5_Biokemia_2020_44_2-juni_.pdf - Published Version Download (404kB) | Preview

Abstract

Sokan jósolták, hogy az emberiségre az igazi veszélyt egy gyorsan terjedő és súlyos megbetegedést okozó vírus jelenti majd, de hogy egy egyszerű koronavírus ilyen nagy balhét eredményezhet, azt talán senki nem gondolta volna. A koronavírusok jól ismerten itt élnek velünk, nevüket a lipid kettősrétegű burokba ágyazott fehérjetüskékről, a nap koronájához hasonlóan kitüremkedő glükoproteinekről kapták. Egyszálú RNS az örökítő anyaguk, gyorsan terjednek, az emberben általában egy kis náthát, hasmenést, és a háziállatokban is főként enyhe betegségeket okoznak, bár, ha a malacok, a borjak vagy a csirkék fertőződnek meg, néha jelentősebb gazdasági károk is jelentkezhetnek. Igaz, az elmúlt években a SARS (Severe acute respiratory syndrome, SARS-CoV) és a MERS (Middle East respiratory syndrome, MERS-CoV) betegség már jól mutatta, hogy ezek a korábban nem ismert, az emberre is fertőző koronavírusok súlyos légúti panaszokat, tüdőgyulladást okozhatnak, és képesek a gyomrot és a bélrendszert is megtámadni. Viszont a magas halálozási arány ellenére ezeknek a koronavírusoknak a fertőzőképessége viszonylag alacsony volt, így néhány hónap vagy év alatt gyakorlatilag kipusztultak, a fertőzések visszaszorultak.

Actions (login required)

Edit Item