A tégla, mint high-tech formaképzési eszköz a magasház-építészetben

Tauer, Veronika (2006) A tégla, mint high-tech formaképzési eszköz a magasház-építészetben. MŰSZAKI SZEMLE (EMT) (35). pp. 31-36. ISSN 1454-0746

Preview

Text musze_35_31-36.pdf Download (445kB) | Preview

Abstract

Budapesten a magasház-kérdés újra aktuálissá vált. Schneller István főépítész lemondása után sokan küzdenek egy új, a mostaninál engedékenyebb rendelet megszületéséért. A toronyháznak nem kell feltétlenül üvegből, acélból, alumíniumból készült absztrakt dobozoknak kinéznie. A korszerCnek számító homlokzatburkoló elemek időtállóak ugyan, ám korántsem öregszenek olyan szépen, mint egy téglahomlokzat, ami az évek múlásával sem veszít szépségéből. Ökológiai szempontból is fontos kérdés az időtállóság, a tartós értékek létrehozása, és az építészeti folytonosság, amit a tégla az európai kultúra részeként képvisel. Berlinben, a Potsdamer Platz-i irodaház a magasházak ritka példája, ahol a homlokzat kialakításánál nem az unalomig ismételt acél és üveg függönyfalat húzták az épületre, hanem a történelmi hagyományok folytatásaként, és ökológiai szempontokat is figyelembe véve alkalmazták a téglát. Ha Budapesten is megszületik egy olyan magasház-rendelet, ami a város indokolt pontjain megengedi az akár 100 méteres házak építését, a sok üveghomlokzat között üdítő példa lehet egy-egy finoman kidolgozott, részleteiben átgondolt téglaépület látványa.

Actions (login required)

Edit Item