A mangalica reneszánsza

Szabó, Péter (2006) A mangalica reneszánsza. ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 55 (3). pp. 203-216. ISSN 0230-1814

Preview

Text 13_ISSN_1788-9979_vol_15_no_2_2022_223allattenyesztes_2006_55_3.pdf Download (313kB) | Preview

Abstract

A mangalica jelenének megítéléséhez előbb át kell tekinteni a közeli múltat. 1955-ben még közel 18 000 kocát tartottak törzskönyvi ellenőrzésben, amely 10 év alatt 5%-ára, 15 év alatt pedig 1,3%- ára, 243-ra csökkent. A következő 7-8 évben ez a létszámcsökkenés még súlyosbodott, amikor az 1,3%-nyi létszám is megközelítőleg további 1/10-re csökkent, és az összes ellenőrzött kocaállomány 34-39 egyedre zsugorodott. Az 1959 és 1970 közötti csökkenés tükörképe látható az 1994 és 2005 közötti létszámnövekedésben. Az ellenőrzött állomány közel 50*szeresére (154-ről 7600-ra), a tenyészetek száma pedig több mint 30-szorosára (6-ról 198-ra) növekedett, ami példátlan a magyar állattenyésztés történetében. A mennyiségi növekedés szempontjából az elmúlt évtizedet eredményesnek, sőt sikeresnek lehet minősíteni. Tenyésztői munka: Az ellenőrzött állomány növekedése indokolta, hogy 1998-tól főállású tenyésztésvezető, majd 1999-től két, 2003-tól pedig újabb két fő területi törzskönyvező segítse és ellenőrizze a munkát. Az ország területét négy körzetre osztva, a törzskönyvezők negyedévente látogatják meg a területükön működő 40-60 tenyésztőt. Az ellenőrzött mangalica állomány létszámának növekedése lehetővé és indokolttá tette, hogy további ismeretlen származású egyedek és állományok ne kerülhessenek a mangalica törzskönyvbe. Ennek érdekében, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete, az OMMI-val közösen, az utóbbi 10 év törzskönyvezői munkája alapján, összeállította és könyv formájában, magyar és angol nyelven, közreadta a 3096 nőivarú és 246 hímivarú mangalica törzsállomány adatait, ezzel „megalkotva" a három mangalica sertésfajta „eredő” törzskönyvét azzal a céllal, hogy azt a továbbiakban, a gyakorlati tenyésztés szempontjából zárt törzskönyvként vezesse. A legújabb génmegőrzési kutatások keretében beigazolódott, hogy a mangalica színváltozatai önálló fajták. Sajnos, de szinte törvényszerű, hogy az intenzív mennyiségi gyarapodás eltereli a figyelmet a minőségi szempontokról, nevezetesen a genetikai alapok megőrzéséről, és ezen belül a tenyésztés alapját képező vonalakról. Nem kell időben 50-100 évre visszamenni, elegendő ha összeszámoljuk a három fajtában használt vonalak számát, és azt összevetjük az élő vonalak számával. Ez azt mutatja, hogy a mangalica fajtákban, a nem is távoli múltban, 53 vonalban folyt a tenyésztés. Ezzel szemben a ma élő vonalak száma 27. Az elveszett, tehát kihalt vonalak száma 26, azaz 49%. A mangalica törzskönyv zárttá nyilvánítása után, a következő minőségi változást eredményező döntést, a tenyészetek 2006. január 1-től bevezetésre került ABC törzskönyvi besorolása jelenti, amelytől az alábbi előnyöket reméljük: — A kansüldők ellenőrzött nevelése, forgalmazása és felhasználása, — A fajtán belül, a vonalak arányának 50-60%-os varianciáját 10-15%-ra mérsékelni, és ezzel megteremteni a vonalak genetikai egyensúlyát. — A küllem, a fajtabélyegek és a konstitúció szigorú elbírálása mellett, a növekedési erély (életnapi testsúlygyarapodás) szelekciós szempontként való figyelembe vétele. — A családtenyésztés újbóli bevezetése, és felhasználása a reprodukciós teljesítmény növelésére. Támogatások: Az egyesület megalakulását követően jelentős állami támogatásban részesült a mangalicatenyésztő: — A Biológiai Alapok megőrzése keretében a tartástechnológia korszerűsítésére, évente 2-4 millió Ft pályázat útján elnyerhető támogatásra nyílt lehetőség. — Az Állattenyésztési Alapból, 450+150 kocalétszámig, 6, illetve 3 ezer Ft/egyed fialási támogatásban részesül(het) a tenyésztő. A támogatás összege több mint egy évtizede változatlan (3 150 000 Ft). — 2004-től, az állattenyésztési és tenyésztésszervezési feladatok támogatására, az egyesület 26Ö0 Ft/fialás támogatást igényelhet. — Az állatjóléti támogatás keretében a vágóhídon értékesített hízósertések utáni800 Ft igényelhető. 204 Szabó: A MANGALICA RENESZÁNSZA — Állattenyésztési agrár-környezetgazdálkodási célprogramok keretében, az őshonos állatok tartására 2005. szeptember 1-től, -20 000 Ft/koca/év támogatás igényelhető, 5 éves tartási kötelezettséggel. Az egyesület tagjai 108 pályázatot nyújtottak be, összesen 5 500 egyedre. Kutatás: Az elmúlt 10 évben a Kaposvári Egyetemen, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetben, a Szent István Egyetemen és a Húsipari Kutatóintézetben több jelentős mangalicával kapcsolatos kutatást végeztek. A Debreceni Egyetemen ugyanezen idő alatt a köv.etkekző kutatások folytak: — 1995-1996: A mangalica génmegőrzése. Embrió-átültetési kísérletek az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet irányításával. — 1997-1999: Két sertésfajta (mangalica és a duroc) keresztezett egyedeinek géntérképezése. — 2000-2001: Kutatási program a mangalica sertés hasznosítására. — 2001-2004: A mangalica tenyésztési-, hizlalási- és vágási teljesítménye című téma kidolgozása. (A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete konzorciumi tagként részt vett az Integrált Agrárgazdasági Modellek a 21. század hazai mezőgazdaságában, elnevezésű projektben). — 2002-2005: Hagyományos háziállatfajták genetikai- és gazdasági értékének tudományos feltárása (DE ATC-ÁTK-OMMI) Az 1996. évi Gödöllői OMÉK-on, OMMI különdíjjal ismerték el mangalica embrió-átültetési kísérlet eredményeit (ÁTK-DATE közreműködésével). A 2005. évi 74. OMÉK-on, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet által felajánlott Állattenyésztési Fődíjat, az elmúlt 5 év eredményes tenyésztői munkájáért, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete érdemelte ki. A MOE-nak élő gyakorlati kapcsolata van az osztrák, a szerb és a román mangalicatenyésztőkkel és érdeklődés nyilvánul meg svájci, német és szlovák mangalicatartók részéről a magyarországi mangalicatenyésztés iránt. A DAGENE keretet és további lehetőséget biztosíthat az említett országokkal történő együttműködésben. Az ABC törzskönyv bevezetésével a tenyésztésben, a tenyésztésszervezésben és a tenyészállat forgalmazásban kiépülhet a vertikális integráció. Amennyiben ez sikerül, az elmúlt 10 év története tekinthető a mangalica reneszánsz kezdetének.

Actions (login required)

Edit Item