A tyúk mesterséges termékenyítéséről, másképp

Szőke, Zsuzsanna and Végi, Barbara and Varga, Ákos and Lennert, Lászlóné and Péczely, Péter and Barna, Judit (2006) A tyúk mesterséges termékenyítéséről, másképp. ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 55 (5). pp. 483-491. ISSN 0230-1814

Preview

Text 77_ISSN_1788-9979_vol_15_no_2_2022_223allattenyesztes_2006_55_5.pdf Download (196kB) | Preview

Abstract

A szerzők kísérleteikben a mesterséges termékenyítés, mint stresszfaktor hatását vizsgálták mélyalmon tartott tojótyúkokon. A hatást a tojás méretének, a tojásszik kortikoszteron-koncentrációjának és a korai embrióelhalás arányának változásain követték nyomon. A kísérleti csoportban 14 New Hampshire tojót friss, hígított spermával heti három alkalommal inszemináltak, míg a kontroll csoportban az állatokat zavarás nélkül, természetes párzással szaporították 14 tojó, 2 kakas ivararányban. A csoportokat a kísérlet megkezdése előtt 5 hétig szoktattak az adott tartási körülményekhez. A mesterséges termékenyítés kezdetétől nyolc héten át gyűjtötték, mérték, majd 5 napig inkubálták a tojásokat. Ezt követően értékelték az embriók fejlettségi státuszát, és mintát vettek a tojásszikből a kortikoszteron meghatározásra, melyet RIA módszerrel végeztek. A mesterséges termékenyítés hatására az átlagos tojássúly egy grammal, — e csoporton belül — az abnormális és elhalt embriókat tartalmazó tojások súlya 4-5 grammal emelkedett. A tojások súlyának változása az átmérő megnövekedésével járt, ami korrelált a tojásszik növekedésével, összefüggést tudtak kimutatni a nagyméretű tojások és a rendellenes fejlődés, illetve az embriómortalitás között. A tojásméret változásaival párhuzamosan szignifikánsan emelkedett a szikbe deponált glükokortikoid szintje, ami az abnormális és elhalt embriót tartalmazó tojásszikben szignifikánsan magasabb értéket mutatott az azonos csoportba tartozó élő, normális fejlődésmenetet mutató tojásokhoz képest. A mesterséges termékenyítés bevezetésétől számított 5. hétig, az abnormális és elhalt embriót tartalmazó tojások aránya 17-20%-ra emelkedett a kontroll 1-2%-os értékéhez képest. A kezelés 6. hetére azonban az összes embrió normális fejlődést mutatott a kísérleti csoportban is. Általános megfigyelés, hogy a ketrecben tartott és mesterségesen termékenyített tojótyúkok nagyobb súlyú tenyésztojást termelnek, mint a mélyalmon tartott, természetes párzású szülőpár állományok. Az eredmények is alátámasztják a fenti megfigyelést, emellett igazolták, hogy a kezelés első hónapjában a tojássúly változásával párhuzamosan nőtt tojásszikbe deponált kortikoszteron koncentrációja, valamint a rendellenes fejlődésű embrió és az embrió-mortalitás. Összefoglalóan megállapítható, hogy a mesterséges termékenyítés ilyen gyakoriságú alkalmazása ténylegesen kimutatható stresszként hat az állatokra a módszer bevezetésének első 5 hetében, az adaptációhoz 6 hétre volt szükség.

Actions (login required)

Edit Item