A város mint a csiszoltság színtere Kis János szuperintendens Emlékezései életéből című művében

Tóth, Kálmán (2024) A város mint a csiszoltság színtere Kis János szuperintendens Emlékezései életéből című művében. In: A város mediális lenyomatai. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, pp. 75-85. ISBN 9789636530648; 9789636530655; 9789636530662

Preview

Text 1204_75-85.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (431kB) | Preview

Abstract

A mára nagyrészt elfeledett író, költő és evangélikus szuperintendens Kis János (1770‒1846), az MTA rendes tagja kora irodalmi és szellemi életének meghatározó alakjai közé tartozott. Idős korában írt Emlékezéseit a korszak kutatói interdiszciplináris forrásértékű autobiografikus műnek tekintik, amelyben fontos szerephez jut a vidéki, paraszti környezetben töltött gyermekkorból – továbbtanulás céljából – a városi környezetbe kerülésének ábrázolása. A soproni líceumban töltött diákévek során elsajátított műveltség az emlékező Kis nézőpontjából elválaszthatatlan a városi tértől, amely a klasszikus antikvitástól kezdve az urbanitas, a magas műveltség és kifinomultság színterének tekinthető a humanizmus diskurzusában.1 A skót felvilágosodás hatását is magán viselő, hazánkba főként német közvetítéssel átkerült beszédmód, a csiszoltság (csinosodás, politeness) nyelve2 fontos szerepet tölt be Kis János kultúraértelmezésében, amely a városi létet az emberi műveltség fejlődése magasabb stádiumának tekintette, mint a nyers és bárdolatlan vidékit. Tanulmányomban a csiszoltság ezen beszédmódjának narratív alakzatait vizsgálom meg Kis Emlékezéseinek első közleményében, bemutatva a városi lét kulturálisidentitás-formáló szerepét a Sopronban, Göttingenben, Jénában, majd Győrben töltött évek retrospektív ábrázolásában.

Actions (login required)

Edit Item