A külső méhszáj alakulások és a termékenyítő katéter bejuttathatóságának vizsgálata lacaune juhállományban

Szabados, Tamás and Gergátz, Elemér and Gyökér, Erzsébet and Csiba, Anita and Gyimóthy, Gergely and Németh, Attila and Mihályfi, Sándor (2008) A külső méhszáj alakulások és a termékenyítő katéter bejuttathatóságának vizsgálata lacaune juhállományban. ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 57 (1). pp. 55-64. ISSN 0230-1814

Preview

Text 57_ISSN_1788-9979_vol_15_no_2_2022_223allattenyesztes_2008_57_1.pdf Download (204kB) | Preview

Abstract

A cervix anatómiai felépítése a juh fajban ma már jól ismert, néhány tanulmány pedig beszámol a külső méhszáj alakulásáról is. Jelen dolgozat lacaune fajtájú nőivarú állomány (n=211) esetében írja le a külső méhszáj alakulását, amely fajtáról, eddig hasonló adatok nem jelentek meg. A szerzők vizsgálaták, hogy vegyes korcsoportú lacaune állományban milyen a külső méhszáj felépítése a Halbert és mtsai (1990) által közölt csoportosítás szerint; van-e összefüggés az ellések száma és a külső méhszáj felépítése között; hogyan változik a külső méhszáj felépítése, ha az egyedek a két vizsgálat között többször ellenek; van-e összefüggés a termékenyítő katéter penetrációja és a külső méhszáj felépítése között. Megállapítható, hogy a leggyakoribb méhszáj típus a kacsacsőrforma, ezt követte a rozetta, a vitorla, majd a spirális alakulás. Eredményes inszeminálások után, az ellések száma és a méhszáj típus között, a kacsacsőrforma esetén szoros negatív (r=-0,883), a rozetta típusban szoros pozitív (r=0,899), míg a vitorla (r=0,109) és a spirális (r=—0,374) felépítés esetén laza, nem szignifikáns összefüggések voltak. A katéter penetrációja és a méhszáj típus közötti összefüggés vizsgálat szerint, a többször ellett anyákban (r=0,608, P<0,01) a rozetta és a vitorla típus esetén nagyobb mértékű penetrációt lehet elérni, mint a kacsacsőr és a spirális felépítés esetében. A kacsacsőr és a spirális, illetve a rozetta és vitorlaformák között nem mutatható ki különbség. Az egyszer ellett egyedekben elérhető penetrációk szintén nem különböznek a külső méhszáj felépítése alapján. Mivel a spermadeponáció helye és a vemhesülési eredmények között pozitív korreláció van, a kapott eredmények jelezhetik az egyes egyedek termékenyítésének várható sikerességét (a penetráció mértékét) a vizsgálatban alkalmazott katéterrel. Le kell szögezni azonban, hogy egy anyajuh mesterséges termékenyítésre való alkalmasságát a külső méhszáj felépítése önmagában nem határozza meg.

Actions (login required)

Edit Item