Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) - hat év eredményei a számok tükrében

Papházi, Tibor (2022) Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) - hat év eredményei a számok tükrében. KAPOCS, 5 (3-4). pp. 49-66. ISSN 1588-7227

Preview

Text KAPOCS.2022.3-4.6.pdf - Published Version Download (233kB) | Preview

Abstract

A gyermekvállalásnak igen jelentős előfeltétele a megfelelő lakhatási körülmények biztosítása és javítása. Már a 70-es években is azt olvashattuk, hogy „Az önálló lakás (…) feltétele a családok egészséges fejlődésének és ezzel együtt a népesedési helyzet kedvező fejlődésének is” (Musil 1974: 254). Ez az állítás napjainkban sem vesztett érvényességéből, sőt, még időszerűbb most, amennyiben „A lakástulajdon megszerzésének ideje befolyásolja a gyermekvállalás időpontját: az első lakás korábbi megszerzése az első gyermek vállalásának korábbra hozatalát eredményezheti. A későbbiekben a nagyobb lakás megszerzésének lehetősége szintén a további gyermekek vállalását segítheti” (Tatay et al. 2017). Ennek érdekében a kormány Magyarországon egyedülálló otthonteremtési program megvalósításába kezdett, amelynek elemei a családvédelmi akcióterv keretében a családok otthonteremtési feltételeinek javítására bevezetett intézkedések, adó- és illeték kedvezmények, otthonfelújítási támogatások és kölcsönök. Az otthonteremtési program legnagyobb volumenű tétele azonban a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), amelynek adatait hat éves idősorban, a 2016-2021-es évekből tekinti át jelen tanulmány. A CSOK 2015-ben indult, számos elemében folytatását jelenti a korábbi Széchenyi-terv otthonteremtési programjának, lásd kamattámogatási rendszer; otthonteremtési cél vs. lakáspolitika; a lakásépítések, az új és a használt lakások vásárlásának, valamint a felújítások, korszerűsítések, bővítések együttes támogatása (Mádi 2008), és mindez további új elemekkel is kiegészült (falusi CSOK).

Actions (login required)

Edit Item