A hazai sertésállományok genetikai potenciáljának értékelése, teljesítményvizsgálati eredményeik alapján

Radnóczi, László and Kövér, György and Farkas, János and Nagy, István (2009) A hazai sertésállományok genetikai potenciáljának értékelése, teljesítményvizsgálati eredményeik alapján. ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 58 (5). pp. 397-410. ISSN 0230-1814

Preview

Text 7_ISSN_1788-9979_vol_15_no_2_2022_223allattenyesztes_2009_58_5.pdf Download (261kB) | Preview

Abstract

Összességében megállapítható, hogy Magyarországon a modern nagyüzemi termeléshez és a különleges hagyományos termékek előállításhoz is rendelkezésre állnak a genetikai alapok, kihasználásuk azonban messze elmarad a kívánatos, vagy lehetséges szinttől. A tenyésztő szervezetek még mindig túl nagy száma, nem vezet a bőséges tenyészállat kínálat eredményeként az árutermelők szakszerű tenyészanyag beszerzéshez. A sertéstelepek alig, vagy egyáltalán nem vásárolnak tenyészanyagot. Jellemző a különböző programokból származó tenyészállatok tervszerűtlen párosítása, a keverék utódok tenyésztésbe állítása. A tenyésztés és termelés közötti integráció nem, vagy csak igen szűk körben alakult ki. A telepek nagy részén a tartás, takarmányozás és a menedzsment hiányosságai nem teszik lehetővé a genetikai érték realizálását, a versenyképes termék előállítást. A teljesítményvizsgálat! és tenyészértékbecslési rendszer fejlődése megfelel a nemzetközi tendenciáknak, ugyanakkor a végrehajtásban a szervezeti-szervezési háttér hiányosságai, és a források hiánya komoly problémákat okoz. Ennek ellenére a hazai fajták tenyésztésében sikerül megvalósítani a teljesítményvizsgálat és tenyészértékbecslés legfontosabb elemeit, és kihasználva a nemzetközi tenyésztési együttműködés lehetőségeit is, a teljesítmények folyamatosan emelkednek, és amint azt az összehasonlító vizsgálatok mutatják, megfelelnek a nemzetközi színvonalnak. Az újabb irányzatnak leginkább megfelelő ÜITV vizsgálatokat nagymértékben akadályozza, hogy a vágóhidakon az állatok egyedi azonosítása csak nehézségekkel valósítható meg. A vágott-test minősítő berendezések elavultak, a minősítés eredménye sok esetben nem megfelelő pontossággal fejezi ki az állat valós értékét. A vágóhidak és a termelők közötti kapcsolatok sajátos alkuk mentén alakulnak, súlyos nehézségekbe ütközik a tenyészállatok utódainak kijelölt vágóhídra történő beszállítása. Ugyancsak szerkezeti problémák nehezítik a mesterséges termékenyítő állomásokon álló kanok szakszerű kihasználását a tenyésztésben. Az árutermelés versenyképességének javításához elsősorban a tenyésztés és termelés integrációjának javítása, valamint a termelők és feldolgozók együttműködésének megvalósítása szükséges. A genetikai alapokban rejlő tartalékok csak megfelelő szervezeti keretek között realizálhatók.

Actions (login required)

Edit Item