Kihívások és kutatási irányok a 21. század sertéstakarmányozásában

Babinszky, László and Halas, Veronika (2009) Kihívások és kutatási irányok a 21. század sertéstakarmányozásában. ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 58 (5). pp. 411-426. ISSN 0230-1814

Preview

Text 21_ISSN_1788-9979_vol_15_no_2_2022_223allattenyesztes_2009_58_5.pdf Download (331kB) | Preview

Abstract

A fenntartható mezőgazdaság, valamint a jó minőségű és biztonságos élelmiszer iránti társadalmi igény arra ösztönzi a tal<armányozással foglalkozó szakembereket, hogy egyre aktívabban és tudatosabban vegyenek részt az állati eredetű élelmiszertermelésben. Ahhoz, hogy az említett célt elérjük az állati termék előállítás hatékonyságát növelnünk kell, mely egyrészt a biológiai hatékonyság (a táplálóanyag konverzió javítása), másrészt a technológiai hatékonyság, s ezeken keresztül az ökonómiai hatékonyság növelését jelenti. Mindezeken túl kiemelt fontosságú a takarmányozás, az állattenyésztés és a környezetvédelem kapcsolatának újra gondolása. Kérdéses, hogy a klasszikus takarmányozás választ tud-e adni a fent említett kihívásokra. További kérdés, hogy az innovációs tevékenység során más tudományágak eredményeinek felhasználásával hogyan lehet a kívánt minőségű terméket előállítani. A szerzők a fent említett kérdések megválaszolására vállalkoznak az idevonatkozó legújabb tudományos eredmények, illetve a saját kutatási eredményeik alapján. Az irodalmi adatok öszszegyűjtése és feldolgozása során a szerzők az alábbi legfontosabb következtetésre jutottak; 1. Szisztematikusan felépített kutatási programok szükségesek ahhoz, hogy megismerjük a klímaváltozás hatását a gabonatermesztésre, s ezen keresztül a takarmányozásra; s az eredmények tükrében, ha szükséges, változtatni kell az eddigi takarmányozási rendszereken. 2. A molekuláris takarmányozási, valamint a takarmányozás-immunológiai kutatások jelentősége nőni fog, hiszen általuk az állatok teljesítményének hatékonysága növelhető. 3. Atakarmányos és genetikus szakemberek közti kooperációnak erősödni kell annak érdekében, hogy az állatok táplálóanyag igényét az eddigieknél még pontosabban lehessen kielégíteni a termelés gazdaságosságának növelése érdekében. 4. Fontos az új in vitro fehérje-, szárazanyag- és szénhidrát-emészthetőség mérésére alkalmas technikák kidolgozása, melyek a takarmány előállítás folyamatában résztvevő szakembereknek (növénytermesztő, növénynemesítő, a takarmányiparban dolgozó vagy takarmányozási szakember) értékes információt szolgáltatnak. 5. Új matematikai modellek kidolgozása várható, melyek nem csak az állati termék mennyiségének, de minőségének becslésére is alkalmasak. 6. A biztonságos és jó minőségű állati eredetű élelmiszer előállítás érdekében szükségszerű az integrált „szántóföldtől az asztalig" programok felállítása. A termékfejlesztésben és programok ellenőrzésében a takarmányozásnak kulcsszerepe lesz. 7. A precíziós takarmányozásnak a gyakorlatban való alkalmazása nagymértékben hozzájárul a fent említett célok megvalósításához és az innovációs tevékenység eredményességének javításához.

Actions (login required)

Edit Item