A felzárkózó települések kormányprogram falvaiban született gyermekek és édesanyáik szociodemográfiai és orvosi-egészségügyi jellemzői a 2010–2017-es időszakban

Tárkányi, Ákos and Várfalvi, Marianna (2020) A felzárkózó települések kormányprogram falvaiban született gyermekek és édesanyáik szociodemográfiai és orvosi-egészségügyi jellemzői a 2010–2017-es időszakban. KAPOCS, 3 (1). pp. 138-150. ISSN 1588-7227

Preview

Text KAPOCS.2020.1.9.pdf - Published Version Download (164kB) | Preview

Abstract

2019-ben született Magyarországon egy kormányhatározat a „Felzárkózó települések hosszú távúprogramjának megalapozásáról”. Az ebben felsorolt települések Magyarország szegény (délnyugatiés északkeleti) régióiban találhatók, amelyekben az országos átlagnál jóval magasabb a magukat aroma nemzetiséghez sorolók aránya. Magyarországon az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezőnők aránya jóval magasabb az európai átlagnál, és az európai országokkal való összehasonlítás alapján az 1500 grammnál kisebb (extrém mértékben csekély) testtömegű újszülöttek legnagyobbarányban Magyarországon születnek. E két tény összefügghet, amennyiben az alacsony iskolai végzettség alacsony életkorral, keresettel és tartós munkanélküliséggel, rossz lakhatási körülményekkeljár együtt. Ezek miatt tartósan alacsony lehet a jövedelem, az pedig a kismamák alultápláltságát eredményezheti. A hátrányos helyzetű településen élő, jelentős részben roma nemzetiségű lakosság életkörülményeinek javítása fontos hosszú távú nemzeti érdek, hiszen az egészségkárosodások megelőzését már a fogamzástól kezdve megtérülő befektetésként kell tekinteni, ugyanis a koraszülöttek, beteg és kis súlyú újszülöttek egészségügyi ellátása, a maradandó egészségkárosodások jelentőstöbbletköltségeket jelentenek az egyén és az állam számára is – hatással vannak az iskolai eredményességre, a munkaerőpiaci lehetőségekre is.Felmérésünk újdonsága a nagy minta: a 2010–17-es időszakban Magyarországon történt összesélveszületés adatait hasonlította össze 32 hátrányos helyzetű település és közülük a 4 legnagyobbgyermekszámú település adataival. Az ily módon különösen megbízható, robusztus eredményekmegerősítik a korábbi felmérések tapasztalatait: a hátrányos helyzetű települések össznépességébenés a példaként kiválasztott településeken is az országos átlagnál jóval magasabb a korábbi művivetélések, a koraszülések, a kis testsúllyal vagy kis testhosszal született újszülöttek és az alacsonyApgar-értékű (a szülés után közvetlenül igen rossz egészségi állapotban levő) újszülöttek arányais. Ajánlásainkban felvetettük az eddigi szociális ellátások és szolgáltatások megerősítését vagyújak bevezetését is, valamint a hátrányos helyzetű települések fejlesztését komplex programokkal,különös tekintettel az infrastruktúra javítására és az egészségügyi ellátásokhoz való jobb hozzáférésre, az egészségtudatosság növelésére.

Actions (login required)

Edit Item