A home office hatása az észlelt stresszre, a szorongás és depresszió szintjére, valamint a szubjektív alvásminőségre a Covid–19-járvány ideje alatt = The effect of home office on perceived stress, anxiety and depsession levels, and subjective sleep quality during the Covid-19 pandemic

Szabó, Gergely Zoltán and Kovács, Fanni Mercédesz and Csábi, Eszter (2025) A home office hatása az észlelt stresszre, a szorongás és depresszió szintjére, valamint a szubjektív alvásminőségre a Covid–19-járvány ideje alatt = The effect of home office on perceived stress, anxiety and depsession levels, and subjective sleep quality during the Covid-19 pandemic. EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK: A MISKOLCI EGYETEM KÖZLEMÉNYE, 15 (1). pp. 5-26. ISSN 2063-2142

Preview

Text 3682_Szabo_Kovacs_Csabi.pdf - Published Version Download (515kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: A home office munkarend az elmúlt években egyre szélesebb körben elterjedt munkavégzési formává vált, habár keveset tudunk a mentális egészségre gyakorolt hatásáról. Ezért, a kutatás célja, annak feltárása, hogy milyen hatással van a home office munkavégzés az észlelt stressz szintjére, az alvásminőségre, valamint a depresszió és a szorongás szintjére a COVID–19-járvány idején. Módszertan: a vizsgálatban 154 fő vett részt, akik két csoportra lettek bontva aszerint, hogy a kitöltést megelőzően otthon vagy a munkahelyükön dolgoztak. A home office csoportot 83 fő (átlagéletkor: 38,82 év [SD = ± 5,68], 60 nő/23 férfi), a személyes jelenléttel járó munkarendben dolgozók csoportját 71 fő (átlagéletkor: 40,44 év [SD = ± 5,75], 47 nő/24 férfi) alkotta. A résztvevők online kérdőíveket töltöttek ki, amelyek olyan változókat mértek, mint az észlelt stressz, a szubjektív alvásminőség, továbbá a depresszió és a szorongás mértéke. Eredmények: akik otthoni munkarendben dolgoztak, azok tendenciaszinten magasabb szintű stresszt éltek meg (p = 0,056), azokhoz képest, akik személyes jelenléttel történő munkát végeztek. A home office-ban dolgozók szignifikánsan rosszabb alvásminőségről számoltak be (szubjektív alvásminőség és alváslatencia: p = 0,018). A csoportok között nem volt szignifikáns különbség a depresszió (p = 0,250), valamint az állapot- és vonásszorongás tekintetében (p = 0,178, p = 0,264), azonban a szubjektív alvásminőség vonatkozásában öszszefüggést mutatkozott a depresszió és szorongás szintjével (p < 0,001). Következtetések: a home office típusú munkavégzés alkalmazása során olyan negatív hatások is előfordulhatnak, mint az alvásminőség romlása vagy az észlelt stressz mértékének növekedése. | Background: In recent years, home office has become an increasingly widespread form of employment, however, less is known about its impact on mental health. Therefore, the aim was to explore the effect of home office on perceived stress, sleep quality, depression and anxiety during COVID-19. Methods: The study involved 154 participants divided into two groups based on their work setting before completing the survey. The home office group included 83 individuals (mean age: 38.82 years, SD = ±5.68; 60 women/23 men), while the onsite work group consisted of 71 individuals (mean age: 40.44 years, SD = ±5.75; 47 women/24 men). Participants completed online questionnaires measuring perceived stress, subjective sleep quality, depression, and anxiety levels. Results: Participants working remotely reported higher levels of perceived stress at a trend level (p = 0.056) compared to those working onsite. Remote workers also reported significantly poorer sleep quality, including subjective sleep quality and sleep latency (p = 0.018). No significant differences were found between the groups regarding depression (p = 0.250), state anxiety (p = 0.178), or trait anxiety (p = 0.264). However, subjective sleep quality was associated with levels of depression and anxiety (p < 0.001). Conclusions: home office might also have negative impact such as higher level of perceived stress and lower sleep quality.

Actions (login required)

Edit Item