A haltakarmányozás halliszt és halolaj nélkül?

Csengeri, István and Gál, Dénes and Kosáros, Tünde and Pekár, Ferenc and Bakos, János and Potra, Ferenc and Kovács, Gyula and Feledi, Tibor and Fazekas, József and Biró, Janka and J. Sándor, Zsuzsanna and Gy. Papp, Zsuzsanna and Jeney, Zsigmond and Rónyai, András (2011) A haltakarmányozás halliszt és halolaj nélkül? ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 60 (3). pp. 281-294. ISSN 0230-1814

Preview

Text 63__allattenyesztes_2011_60_3.pdf Download (483kB) | Preview

Abstract

Az akvakultúra a halak mesterséges szaporítása alapjainak kidolgozásával, majd a módszerek azt követő elterjedésével - amiben a magyar tudósoknak, kiemelkedően Woynárovich Elek és Horváth László professzoroknak is alapvető szerepük volt - az 1970-es évek körül kezdődően ugrásszerű fejlődésének indult. További lendületet adott a fejlődésnek a zsenge ivadék neveléséhez szükséges élő táplálék előállítási technikák fejlődése. A FAO adatok szerint a halászat és az akvakultúra összesített eredménye 2008-ban 142 millió tonna, amelyből 115 millió tonna volt a humán fogyasztásra felhasznált rész, s ennek majdnem felét az akvakultúra termelés adta. A XX. század utolsó évtizedében azonban a kiderült, hogy a halliszt és halolaj források nem teszik lehetővé a további ütemes fejlődést, s közben más fenntarthatósági problémák is felmerültek. Az ezredforduló táján nyilvánvaló volt, hogy az akvakultúra stratégiákon változtatni kell. 2006-ban egy 4 éves Európai Uniós projekt indult 10,5 millió euró támogatással s jelentős magyar részvétellel. A projekt célja a halliszt és a halola] helyettesítésére alkalmazható, fenntartható módon megtermelhető szárazföldi források alkalmazhatóságának vizsgálata volt. Az integrált projekt (AquaMax IP) keretében a HAKI-ban a ponty takarmányozási kutatásokat végeztünk. Jelen dolgozathoz kapcsolódó egyik célkitűzésünk az volt, hogy halliszt és halolaj felhasználása nélküli ponty takarmány receptúrákat dolgozzunk ki, és komplex módon vizsgáljuk azok halélettani és környezeti hatásait, valamint a tápokkal előállítható halhús minőségét. A célkitűzés a polikultúrás pontytenyésztésben alkalmazható hatékony tápok esetében maradéktalanul teljesült (FIFO=0). A medencés ponty nevelés esetében, az ivadék nevelési szakasz kivételével a célkitűzés szintén megvalósítható volt. A kutatások során kidolgoztunk olyan eljárásokat is. amelyek alkalmazásával a pontyhús humán táplálkozástani értéke, nevezetesen az omega-3 típusú telítetlen zsírsav tartalma (LcPUFA) növelhető viszonylag alacsony takarmányhal felhasználási arányok mellett.

Actions (login required)

Edit Item