Intenzív haltermelési rendszerek fejlesztése

Stündl, László (2011) Intenzív haltermelési rendszerek fejlesztése. ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 60 (3). pp. 313-334. ISSN 0230-1814

Preview

Text 95__allattenyesztes_2011_60_3.pdf Download (804kB) | Preview

Abstract

Az akvakultúrás termékek: halak, rákok, puhatestűek, vízinövények igen széles termékskálát képviselnek, és irántuk a kereslet Világszerte folyamatosan növekszik. Ennek oka, hogy egyrészt olcsó és könnyen előállítható fehérjeforrások így - főként a gazdaságilag fejletlen meleg égövi területeken - népélelmezési jelentőségük van, ugyanakkor a fejlettebb országokban a prémium kategóriás élelmiszerek is ezekhez tartoznak. Az évi 164 millió tonnás termelés (2009) a már évek ót a stagnáló természetesvízi (tengeri és édesvízi) halászattxjl és dinamikusan (2000-2009), évi 6%-os ütemben fejlődő akvakultúrából származik. Ez utóbbi részaránya már közel 45%, ennek oka a tengeri halállományok túlhalászat miatti kimerülése. Az akvakultúra fejlődése azért is töretlen, mivel e rendszerekben jól tervezhető és biztonságos módon lehet terméket előállítani. Az intenzív haltermelő rendszerek számos típusa létezik melyek világszerte igen elterjedtek: a legegyszerűbb anyagokból készült trópusi néhány m^-es „háztáji” hálóketrecektől a legkorszerűbb számítógép vezérelt több ezer m^-es temperáltvizű recirkulációs halnevelő telepekig. Utóbbiak Európában is meghonosodtak, mivel így folyamatosan egész éven át termelhetők a legértékesebb fajok is. A technikai feltételek kialakításánál elsődleges szempont, hogy az a termelt faj(ok) igényeihez igazodva, megbízhatóan és költséghatékonyan legyen működtethető. Ennek egyik feltétele az intenzifikálás, azaz egységnyi erőforrás-felhasználásra több terméket lehessen előállítani. Az üzemeltetés energiaigénye jelentős, ezért előnyben kell részesíteni a megújuló (geotermikus) energiák felhasználását, melyre hazánk adottságai komparatív előnyt jelentenek. A másik kulcskérdés a takarmányozásban rejlő lehetőségek jobb kihasználása. A halliszt és halolaj ellátás tengeri halfajokra alapozott, ezért az előzőekben említett problémák miatt az ellátás egyre költségesebb. A fejlesztés egyik feladata ezek kiváltása más nyersanyagokkal, valamint a biotechnológia és a nutrigenomika legújabb vívmányainak alkalmazása a fajspecifikus takarmányok előállításában. Ezen szempontok fegyelembevételével hazánkban is lehetséges olyan új versenyképes „korszerű" (szálkamentes, fehérhúsú) halfajok nyomonkövethető, minőségbiztosított előállítása, melyek így az igényes európai piacokon is keresettek. Ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő EU-s támogatások is.

Actions (login required)

Edit Item