Ящук, Леся (2025) Прізвища жителів Житомира «Національної книги пам’яті жертв голодомору 1932–1933 років в Україні», похідні від особових апелятивів = Surnames of Zhytomyr residents in the “National Book of Remembrance of the Victims of the Holodomor of 1932–1933 in Ukraine”, derived from personal appellatives = Zsitomir lakosainak személyes tulajdonságaira utaló vezetéknevei az „1932–1933-as ukrajnai holodomor áldozatainak nemzeti emlékkönyve” alapján. ACTA ACADEMIAE BEREGSASIENSIS, PHILOLOGICA, 4 (2). pp. 78-101. ISSN 27866718
|
Text
5_Ящук.pdf - Published Version Download (679kB) | Preview |
Abstract
Українські прізвища як наймолодший клас антропонімів досліджували Б. Б. Близнюк, Г. Є. Бучко, Л. О. Кравченко, С. Є. Панцьо, Ю. К. Редько, М. Л. Худаш, П. П. Чучка та інші науковці. У пропонованій статті схарактеризовано твірні основи прізвищ житомирців «Національної книги пам’яті жертв голодомору 1932–1933 років в Україні», утворених від особових назв: за зовнішніми ознаками й внутрішніми властивостями; за родом діяльності та професією; за соціальним та майновим станом, суспільно-політичним становищем; за національною і територіальною ознаками; за сімейними й родинними стосунками, свояцтвом. В аналізованому антропоніміконі переважають прізвища, похідні від особових назв за зовнішніми ознаками та внутрішніми властивостями, за родом діяльності й професією, а також за національною і територіальною ознаками. Серед особових апелятивів за фізичним / фізіологічним станом найбільш широко представлені назви, що характеризують людину за особливостями шкіри, волосяного покриву (Патла, Рудий, Сивак), указують на її фізичні недоліки (Головань, Жмурчук, Куцюруб), зріст, повноту чи фізичну силу (Гладун, Маленький, Худяков). У складі прізвищ, мотивованих назвами осіб за їхніми внутрішніми рисами, поширені: а) назви, що вказують на вдачу, характер, поведінку людини (Болкун, Круть, Сердега); б) назви, що вказують на мовленнєві особливості, вади (Крикун, Мимрик, Шокало). Значна кількість прізвищ, які походять від назв осіб за професійною діяльністю, пов’язаною з обробкою дерева, виготовленням речей з нього (Колодійчук, Плотніков, Столяр), металообробною промисловістю, ювелірною справою та зброярством (Желєзняк, Золотаренко, Слісарчук), оброблянням вовни й шкіри, виготовленням полотна, пошиттям одягу та взуття (Кожар, Кравченко, Шаповал), приготуванням продуктів, напоїв і їх торгівлею (Бублій, Кухта, Шикарук), мистецтвом та освітою (Дудник, Коновальчук, Танцура) тощо. Назви людей за етнічною ознакою відображені в складі прізвищ Волошин, Греков, Молдаван, Угрінович, Чешко і под.; за їхньою територіальною (топографічною) ознакою – в антропонімах Виговський, Залужний, Коростишівський, Новосад, Піддубний та багатьох інших. Кількісно менша група прізвищ Твірною базою прізвищ, похідних від назв осіб за соціальним та майновим станом, суспільно-політичним становищем, слугують назви людей за певним соціально-економічним становищем (Галайда, Голяченко, Мохнач), а також особові апелятиви, які пов’язані з військовою справою (Гайдученко, Кошовий, Сотнік), релігією та церковним життям (Дяк, Паламарчук, Титарчук). Кількісно найменша група прізвищ утворена від назв осіб за сімейними й родинними стосунками, свояцтвом: Вдовенко, Дядик, Примак. Дослідження здійснене шляхом використання описового методу, зокрема інвентаризації та систематизації лексичного матеріалу із залученням лінгвістичного прийому лексико-семантичного аналізу. | Ukrainian surnames, as the newest class of anthroponyms, have been studied by B. B. Blyzniuk, H. Ye. Buchko, L. O. Kravchenko, S. Ye. Pantso, Yu. K. Redko, M. L. Khudash, P. P. Chuchka, and other scholars. The proposed article characterises the derivational bases of the surnames of Zhytomyr residents listed in the “National Book of Remembrance of the Victims of the Holodomor of 1932–1933 in Ukraine”, which are formed from personal names based on: external features and internal properties; occupation and profession; social and financial status, socio-political position; national and territorial attributes; family and kinship relations, and affinity. Among the analysed anthroponyms, the majority are surnames derived from personal nouns indicating external features and internal traits, professional activity, and national or territorial origin. Among personal appellatives related to physical/physiological conditions, the most widely represented are those characterising a person by skin and hair features (Patla, Rudy, Syvak), indicating physical disabilities (Holovan, Zhmurchuk, Kutsyurub), height, body type, or physical strength (Hladun, Malenkyi, Khudyakov). Among surnames motivated by names of individuals based on their inner traits, common subcategories include: a) names indicating temperament, character, and behaviour (Bolkun, Krut, Serdeha); b) names indicating speech characteristics or defects (Krykun, Mymryk, Shokalo). A significant number of surnames originate from professions related to woodworking and crafting (Kolodiychuk, Plotnikov, Stolyar), metalworking, jewellery making, and weapons manufacturing (Zheleznyak, Zolotarenko, Slisarchuk), wool and leather processing, textile production, tailoring, and shoemaking (Kozhar, Kravchenko, Shapoval), food preparation, beverage production, and trade (Bubliy, Kukhta, Shikaruk), as well as art and education (Dudnyk, Konovalchuk, Tantsura), among others. Ethnic attributes are reflected in surnames such as Voloshyn, Grekov, Moldavan, Uhrinovych, Chesko, etc. Territorial (topographical) attributes are represented in anthroponyms like Vyhovskyi, Zaluzhnyi, Korostyshivskyi, Novosad, Piddubnyi, and many others. A smaller group of surnames is derived from names of individuals based on social and financial status or socio-political position, including those linked to specific socio-economic conditions (Halayda, Holyachenko, Mokhnach), military affairs (Haidochenko, Koshovyi, Sotnyk), religion, and church life (Dyak, Palamarchuk, Tytarchuk). The smallest group of surnames originates from names based on family and kinship relations, such as Vdovenko, Dyadyk, Prymak. This research was conducted using a descriptive method, particularly through inventorying and systematising lexical material, with the application of the linguistic technique of lexical-semantic analysis. | Az ukrán vezetékneveket mint az antroponimák legújabb osztályát többek között B. B. Bliznyuk, H. Je. Bucsko, L. O. Kravcsenko, Sz. Je. Pancjo, Ju. K. Redko, M. L. Hudas, P. P. Csucska és más kutatók vizsgálták. A jelen tanulmány a „1932–1933-as ukrajnai holodomor áldozatainak nemzeti emlékkönyvében” szereplő zsitomiri lakosok azon vezetékneveit csoportosítja, amelyek személyes tulajdonságokra utalva alakultak ki: külső és belső tulajdonságok alapján; foglalkozás vagy szakma szerint; társadalmi és vagyoni helyzet, társadalmi-politikai státusz alapján; nemzeti és földrajzi jellemzők szerint; valamint családi és rokonsági kapcsolatok alapján. Az elemzett antroponimák között túlnyomó többségben vannak azok a vezetéknevek, amelyek külső és belső jellemvonásokat, szakmai tevékenységet, valamint nemzeti vagy földrajzi származást tükröznek. A testi/fiziológiai állapothoz kapcsolódó személyes apellatívumok közül leggyakrabban azok fordulnak elő, amelyek a bőrt és a hajat jellemzik (Patla, Rudy, Sivak), fizikai fogyatékosságokra utalnak (Holovan, Zsmurcsuk, Kucsirub), illetve a magasságot, testalkatot vagy fizikai erőt jelzik (Hladun, Malenkij, Hudyakov). Azok között a vezetéknevek között, amelyek belső tulajdonságokat tükröző személynevekből származnak, a következő kategóriák figyelhetők meg: a) olyan nevek, amelyek az emberi természetre, jellemre, viselkedésre utalnak (Bolkun, Krut, Serdeha); b) amelyek a beszéd jellemzőire, hibáira utalnak (Krikun, Mimrik, Sokalo). Jelentős számban fordulnak elő olyan vezetéknevek, amelyek faipari, kézműves foglalkozásokhoz kötődnek (Kolodijcsuk, Plotnyikov, Sztoljar), fémmegmunkáláshoz, ötvösséghez, fegyvergyártáshoz (Zseleznyak, Zolotarenko, Szliszarcuk), gyapjú- és bőrmegmunkáláshoz, textiliparhoz, szabósághoz, cipőkészítéshez (Kozsar, Kravcsenko, Sapoval), élelmiszerkészítéshez, italgyártáshoz és kereskedelemhez (Bublij, Kukhta, Sikaruk), valamint művészi tevékenységhez és oktatáshoz (Dudnyik, Konovalcsuk, Tancura) kapcsolódnak. Az etnikai jellemzők a következő vezetéknevekben tükröződnek: Volosin, Grekov, Moldavan, Uhrinovics, Csesko stb. Földrajzi (topográfiai) jellemzők az alábbi antroponimákban jelennek meg: Vihovszkij, Zaluzsnij, Korostisivszkij, Novoszad, Piddubnij, és sok más. Kisebb csoportot alkotnak azok a vezetéknevek, amelyek társadalmi és vagyoni helyzetre vagy társadalmipolitikai státuszra utaló személynevekből származnak, például sajátos társadalmigazdasági helyzetre utaló nevek (Halajda, Holjacsenko, Mohnacs), a katonai élethez kapcsolódó nevek (Hajducsenko, Kosovij, Szotnyik), illetve vallási és egyházi élethez köthető nevek (Gyák, Palamarscsuk, Titarcsuk). A legkisebb csoportot azok a vezetéknevek alkotják, amelyek családi és rokoni kapcsolatok alapján képződtek, mint például: Vdovenko, Gyadik, Primak. A kutatás leíró módszerrel készült, különösen a lexikai anyag leltárba vétele és rendszerezése révén, valamint a lexikai-szemantikai elemzés nyelvészeti eljárásának alkalmazásával.
| Item Type: | Article |
|---|---|
| Subjects: | P Language and Literature / nyelvészet és irodalom > P0 Philology. Linguistics / filológia, nyelvészet > P321.8-P323.5 Etimology, Onomastics / etimológia, onomasztika (névtan) |
| Depositing User: | Krisztián Váradi |
| Date Deposited: | 17 Nov 2025 14:15 |
| Last Modified: | 17 Nov 2025 14:15 |
| URI: | https://real.mtak.hu/id/eprint/229214 |
Actions (login required)
![]() |
Edit Item |




