Tenyésztésszervezésünk múltja, jelene és jövője

Fésüs, László and Wagenhoffer, Zsombor (2014) Tenyésztésszervezésünk múltja, jelene és jövője. ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 63 (4). pp. 265-279. ISSN 0230-1814

Preview

Text 01ÁTT 2014-4 TELJES.pdf Download (237kB) | Preview

Abstract

Magyarországon a tenyésztésszervezésnek komoly hagyománya van. Hazánk az elsők között volt, ahol a tudatos és szervezett állatnemesítés, a tenyésztési adatok gyűjtése, elemzése megkezdődött. A szervezett keretek között folyó tenyésztést 1784-től, a Mezőhegyesi Ménes alapításától számítjuk. Az első tenyésztőszervezet megalapítása és az állattenyésztés világszínvonalra történő felzárkóztatásának elindítása gróf Széchenyi István nevéhez fűződik, akinek kezdeményezésére 1830-ban megalakul az Állattenyésztők Társasága, majd 1835-ben az Országos Magyar Gazdasági Egylet. 1885-ben megkezdi munkáját az Országos Törzskönyvelő Bizottság. A magyarországi tenyésztésszervezés a XX. század első felében világszínvonalú volt, hála a kor kimagasló tudással és elhivatottsággal rendelkező szakembereinek, az ágazatok közötti összefogásnak és a politikai akaratnak. 1948-ban a tenyésztésszervezés valamennyi része központi irányítás alá került. A hetvenes években fi gyelemreméltó fejlődést a nyolcvanas évek közepétől a hanyatlás követte. A rendszerváltás után, gyorsan megindult a tenyésztésszerevezés társadalmasítása, 1994-ig sorra alakulnak a fajtatenyésztő-szervezetek. 1993-ban hatályba lép az Állattenyésztési törvény, 1995-ben létrehozzák az Állattenyésztési Alapot. 1995-ben a ló-, a sertés-, a szarvasmarha-, és a juhtenyésztők szövetsége létrehozza a Magyar Állattenyésztők Szövetségét és elindul az Állattenyésztők Lapja. Az újkori tenyésztés-szervezési rendszer az ezredfordulóra kialakul, ugyanakkor az infrastruktúra hiánya, az állattenyésztés hosszú ideje történő hanyatlása, a szűk pénzügyi lehetőségek és a neoliberális kormányzati politika miatt a tenyésztőszervezetek többsége nem tudott megerősödni, ill. nemzetközi összehasonlításban versenyképessé válni. Az ezredforduló első évtizedében tovább növekszik a különbség a sikeresebb és a kevésbé sikeres tenyésztőszervezetek között. A 2010-ben bekövetkezett kormány-, és paradigmaváltás felértékelte az állattenyésztést és a nemzeti alapokon nyugvó tenyésztés jelentőségét. Új lehetőségek nyíltak meg a tenyésztőszervezetek előtt, ugyanakkor vannak komoly veszélyek is. Az EU Bizottsága 2014-ben olyan rendeletet készített elő, amely liberalizálná a tagállamok tenyésztését és a Bizottság hatáskörébe utalná a tenyésztésszervezés több elemét is. A jövőben akkor lesznek sikeresek a hazai tenyésztőszervezetek, ha a tenyésztési támogatásokat a fejlesztéseikre használják föl, és ennek révén egyre több hasznos szolgáltatást tudnak nyújtani tagjaiknak, amivel a tenyésztés jövedelmezőbbé válik, és az így szerzett többlet bevétel egy részét visszaforgatják a tenyésztésszervezésbe.

Actions (login required)

Edit Item