Az ásványi anyag ellátottság értékelési lehetőségei szőr analízis alapján

Szigeti, Erika and Komlósi, István and Kátai, János and Szabó, Csaba (2016) Az ásványi anyag ellátottság értékelési lehetőségei szőr analízis alapján. ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 65 (3). pp. 82-93. ISSN 0230-1814

Preview

Text 06ÁTT 2016_3_FINAL.pdf Download (208kB) | Preview

Abstract

A gazdasági állatok termelésének jelentős növekedése miatt az állatok táplálóanyag igénye, így mikroelem szükséglete is nőtt. Az állatok termelésére leginkább hatással levő környezeti tényezők egyike a táplálóanyag ellátás. Nagyon fontos hogy az állat korának, termelési szintjének és egészségi állapotának megfelelő minőségű és mennyiségű táplálóanyagot biztosítsunk. A szervezet szervetlen alkotóelemei közül a kalciumnak, foszfornak, nátriumnak, magnéziumnak, vasnak, mangánnak, réznek, cinknek, jódnak, szelénnek van jelentősége, bár az egyes elemek fontossága nagyon eltérő. Valószínű, hogy egyes ásványi elemek már a földi élet kezdetén szabályozó tényezőként működtek közre az anyagcsere folyamatokban. A gyakorlati szempontból jelentős elemek nagy részét a takarmány komponensek nem tartalmazzák kielégítő mennyiségben, ezért kiegészítésre szorulnak a keveréktakarmányokban. Ezért fontos az ellátottság ellenőrzése. Ennek egyik kézenfekvő módja a vérplazma ásványianyag tartalmának vizsgálata. A vérplazma ásványi anyag tartalma azonban széles határértékek között változhat, és csak az adott fiziológiai állapotról szolgáltat információt. Ezért a kutatók olyan reprezentatív szövetet kerestek, mely hosszabb időszakról szolgáltat adatot. Ezen kritériumoknak a szőr (gyapjú) megfelel, könnyű gyűjthetősége miatt egyszerű módszernek tekinthető. Ma már számos adat áll rendelkezésre mind humán, mind állattenyésztési vonatkozásban a haj, szőr, tollazat és gyapjú ásványianyag összetételére vonatkozóan, azonban az eredmények gyakran ellentmondásosak. A szőr illetve gyapjú gyűjtésének körülményei, annak színe, a vizsgálat előtti tisztítás és annak módja nagy hatással lehet a mért értékekre. A szőr külsejére tapadt izzadtság, faggyú és egyéb szennyeződések elsősorban a makroelemek mennyiségét befolyásolják. Ezekből ugyanis több lehet a felületre tapadt szennyeződésben, mint az egyes mikroelemekből. Számos ásványi anyag esetében igazolták az ellátottság felvétel és a szőrből analizált értékek közötti ös - szefüggést. Ezért a jelen irodalmi áttekintés célja az ásványi anyag ellátottság és a szőranalízis eredményei közötti kapcsolat, a befolyásoló tényezők és a gyakorlati alkalmazhatóság vizsgálata szakirodalmi adatok alapján.

Actions (login required)

Edit Item