Genomikai tenyészértékbecslés a húsmarhatenyésztésben

Szabó, Ferenc and Tempfli, Károly and Berry, Donagh (2017) Genomikai tenyészértékbecslés a húsmarhatenyésztésben. ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 66 (4). pp. 316-330. ISSN 0230-1814

Preview

Text 04ÁTT 2017_4 beliv FINAL_low.pdf Download (181kB) | Preview

Abstract

A genomikai (DNS szintű vizsgálatok) nem új keletűek az állattenyésztésben. A nagyhatású, és a letális gének kimutatása több évtizedes gyakorlat az állatok, különösen a mesterséges termékenyítésre használt tenyészbikák szűrésében. Néhány együtt öröklődő DNS szakasz (mikroszatellit) vizsgálata rutinszerűen folyik a húsmarhatenyésztésben is, amely lehetővé teszi az állat, vagy a terméke nyomon követését, a származás ellenőrzést. Viszonylag újabb és kevésbé költséges genomikai lehetőség a DNS egyedi bázissorrendjének több ezer különbözőségén (SNP) alapuló genotipizálás. A DNS technika fejlődésével együtt fejlődtek, finomodtak a statisztikai módszerek is, amelyek lehetővé tették az SNP-k ezrei és az értékmérő tulajdonságok varianciája közti összefüggések vizsgálatát. Az értékmérő tulajdonságok és a DNS szintű információk közötti kapcsolat, azaz az SNP hatások vizsgálatához, feltárásához olyan nagy létszámú populációkra, ún. referencia populációkra van szükség, amelyekben teljes fenotípusos teljesítményvizsgálat és DNS szintű genotipizálás egyaránt folyik. A referencia populációból származó SNP és teljesítményadatok lehetővé teszik az állat genomikai értékének és tenyészértékének becslését. Egy tenyészállatjelölt SNP genotípusának és az adott értékmérő tulajdonságban mutatkozó SNP hatásnak a szorzata adja az állat direkt genomikai értékét adott tulajdonságra. Ha pedigré információkat is figyelembe veszünk, azaz a tenyészérték becslés elvei szerint járunk el, vagyis rokoni csoportok (oldalági rokonok, ivadékok) teljesítményadatait is figyelembe vesszük, akkor genomikai tenyészértékbecslést végezhetünk. A genomikai tenyészértékbecslést széleskörűen alkalmazzák a tejelő szarvasmarha állományokban és néhány juh és húsmarha állományban. E módszer előnye, hogy a genetikai hatás becslése pontosabb, a tenyészállatjelölt fiatal korában elvégezhető, ami által lerövidül a generáció intervallum és javul az időegység alatt elérhető genetikai előrehaladás. A genomikai tenyészértékbecslésnek elsősorban az ivarhoz kötött tulajdonságok (pl. tejtermelés), gyengén öröklődő tulajdonságok (pl. reprodukció), vagy nehezen mérhető tulajdonságok (pl. takarmányértékesítés) esetében lehet nagyobb jelentősége. A genomikai információ alapján becsült tenyészérték annál megbízhatóbb, minél nagyobb létszámú a referencia populáció, valamint minél közelebb áll a tenyészállatjelölt (amelyre becslést végzünk) a referencia populációhoz. Világszerte széleskörű kutatások folynak a genomikai tenyészértékbecslés megbízhatóságának javítására, a referencia populációk kiterjesztésére, több fajtából álló, illetve keresztezett állatokat is magukba foglaló referencia populációk alkalmazására. Hosszabb időszakra kiterjedő vizsgálatok, amelyekben évek óta alkalmaznak genomikai tenyészértékbecslést is, egyértelműen e módszer előnyét mutatják.

Actions (login required)

Edit Item