A strucc csibék allometrikus növekedésének értékelése

Brassó, Dóra Lili and Komlósi, István and Várszegi, Zsófia (2024) A strucc csibék allometrikus növekedésének értékelése. ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 73 (4). pp. 269-282. ISSN 0230-1814

Preview

Text 02ATT_2024_04.pdf Download (728kB) | Preview

Abstract

A Szerzők Magyarországon felnevelt, 0-4 hetes korú növendék struccok allometrikus növekedését elemezték. A méretfelvételt összesen 141, ezek közül 45 napos, 29 egyhetes, 14 kéthetes, 20 háromhetes és 33 négyhetes egyeden végezték el. Az elemzett paraméterekbe a csibék súlya, a fejhossz, a nyakhossz, a törzshossz, a szárnyhossz, a lábszárhossz, a lábszárkörméret és a csüdkörméret tartozott. Páros testrésznél a jobboldali mérésére került sor. A különböző korú madarak elemzett testrészeit figyelembe véve a fejszélesség, a nyakhossz és a lábszárhossz mutatta a legnagyobb méretbeli eltéréseket. Az élősúlyhoz viszonyítva mindegyik elemzett testrész kisebb mértékben nőtt. A fejszélesség lineárisan nőtt, a törzshossz, a szárnyhossz és a lábszárhossz fokozatos növekedést mutatott. A lábszárkörméret b értéke a naposoknál a legnagyobb volt, majd a későbbi korosztályoknál csökkent. A csüdkörméret testsúlyhoz viszonyított növekedésében a négy hét alatt nagy változatosságot figyeltünk meg. A testrészméretek allometrikus növekedésének R2 értékei a négy hetet figyelembe véve 0,01 és 0,99 közötti értékeket vettek fel. A csibék napos kori súlya átlagosan 883 g volt. A különböző korosztályok heti súlyértékeit figyelembe véve egyhetes korig részbeni csökkenés (-135,45 g), majd egyhetestől kéthetes korra részbeni növekedés (+386,86 g) volt tapasztalható, de sem az egyhetes, sem a kéthetes súly nem tért el a kelési súlytól (p>0,05). A háromhetes madarak súlya a naposcsibék kelési súlyának duplája (1752 g) volt. Az egyes életkorokban mért súlyértékek közötti különbség a kor növekedésével nőtt és négyhetes korra a keléskori súlyuknak több, mint háromszorosát érték el. A szakirodalmi eredményekkel összhangban esetünkben is a hosszméretek mutatták a legintenzívebb növekedést, ezt követte a fejszélesség, végül a körméretek. Az irodalomhoz képest a hazai struccok hasonló, vagy nagyobb testsúllyal rendelkeztek azonos korcsoportbeli fajtársaikhoz képest. Emuval és brojlercsirkével összehasonlítva a hazai struccok növekedési üteme e kezdeti időszakban gyorsabb. Saját eredményeinkhez viszonyítva, a struccok allometrikus növekedését illetően, a fellelhető irodalmak az egyes testrészeknél (nyak, szárny) nagyobb b értékekről számolnak be. Az eltérések oka többek között a genotípusban, a takarmányozásban, a klimatikus viszonyokban és a madarak ivarában keresendő, melyek legtöbb esetben nem voltak ismertek. A pontosabb és hosszabb távú következtetések levonása céljából a jövőben érdemes lenne a kutatást nagyobb korintervallumban, egyedi megjelöléssel, korcsoportonként nagyobb elemszámmal megismételni.

Actions (login required)

Edit Item