A Disordered Eating Screen For Athletes magyar változata (DESA-6H) konvergens validitásának vizsgálata – Egy pilot study eredményei = Convergent validity of the Hungarian version of the Disordered Eating Screen For Athletes (DESA-6H) – Results of a pilot study

Kovács, Réka Erika and Toman, József and Tornóczky, Gusztáv József and Boros, Szilvia and Karsai, István (2025) A Disordered Eating Screen For Athletes magyar változata (DESA-6H) konvergens validitásának vizsgálata – Egy pilot study eredményei = Convergent validity of the Hungarian version of the Disordered Eating Screen For Athletes (DESA-6H) – Results of a pilot study. MENTÁLHIGIÉNÉ ÉS PSZICHOSZOMATIKA, 26 (3). pp. 123-137. ISSN 1419-8126

Preview

Text 0406-article-p123.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (976kB) | Preview

Abstract

Elméleti háttér: A sportolók felkészülésének elengedhetetlen része az adekvát tápanyagbevitel, amely hatékonyabb edzésadaptációt, regenerációt, kedvezőbb testösszetétel-arányokat és jobb sportteljesítményt eredményez. A nem megfelelő tápanyagbevitel, illetve az ismerethiány zavart evési magatartásokhoz és evészavarokhoz vezethet, amelyek prevalenciája sportolók körében magasabb, mint a nem sportoló populációban. A nem kívánt események hátterében legtöbb esetben az áll, hogy a sportolók nem veszik igénybe szakképzett dietetikus segítségét. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2019-es jelentésében nők körében 6–45%, férfiaknál 0–19%-os zavart evési magatartás, illetve evészavar pontprevalenciáról számol be. Magyarországon az étkezési zavarok szűrésére alkalmas kérdőívek tesztelésére sportolói mintán még nem került sor, illetve a probléma feltárására alkalmas megbízható mérőeszközök fejlesztése is szükségszerű. Cél: Jelen tanulmány célja a sportolók zavart evési magatartásának szűrésére alkalmas DESA-6 kérdőív magyar változatának (DESA-6H) bemutatása és konvergens validitásának (KV) vizsgálata, továbbá a sportolók táplálkozási magatartásának értékelése összehasonlító vizsgálat eredményei alapján. Módszerek: A DESA-6H kérdőívet 14 év feletti élsportolók ( n = 131) és szabadidő-sportolók ( n = 123) körében teszteltük. A KV megállapításához Kendall-féle tau-b korrelációt alkalmaztunk, amelyet a DESA-6H és EAT-26 összpontszámok, valamint a DESA-6H és az EAT-26 három alskálája között végeztünk el. Ugyanezzel az eljárással teszteltük az evési magatartás kérdőívek és a heti edzésóra közötti lehetséges lineáris kapcsolatot. A nominális változók közötti kapcsolatok tesztelésére khi-négyzet-próbákat végeztünk. A korcsoport és sportolás szintje szerinti csoportok közötti különbségeket a függő változókra a Kruskal–Wallis H -próbával végeztük, és Mann– Whitney U -próbákkal a post-hoc elemzéseket. Eredmények: A KV vizsgálati eredmények szerint a DESA-6H szignifikáns pozitív összefüggést mutatott az EAT-26 összpontszámával ( τb = 0,49; p < 0,001), az EAT-26 diétázásra való hajlam alskálával ( τb = 0,53; p < 0,001), és az EAT-26 bulimia alskálával ( τb = 0,39; p < 0,001). A teljes mintában a DESA-6H szerint 20,4%, az EAT-26 alapján 40,1% ért el határérték feletti pontszámot. A határérték feletti pontszámok sportágak szerint legnagyobb arányban az esztétikai, állóképességi és súlycsoportos sportágakra volt jellemző. A DESA-6H tekintetében szignifikáns különbség volt kimutatható a nemek ( U = 4948,50; Z = –5,210; p < 0,001) és a sportolás szintje csoportok ( U = 6847,50; Z = –2,123; p = 0,034) között, nagy (Cohen- d = 0,68) és kis (Cohen- d = 0,26) hatásmérettel. A korcsoportok szerint végzett Mann–Whitney U -próba eredménye szerint nem áll fenn szignifikáns különbség a 14–17 éves és 18 évet betöltött csoportok között a DESA-6H rangpontszámok szerint ( U = 6082,00; Z = –1,017; p = 0,309). Az EAT-26 rangpontszámok esetében sem volt statisztikailag szignifikáns különbség kimutatható a két korcsoport között ( U = 6490,00; Z = –0,220; p = 0,826). A statisztikai próbák összességében konzisztens eredményeket mutattak a DESA-6H és EAT-26 összehasonlítása során, ezzel alátámasztva a DESA-6H kérdőív konvergens validitását. Következtetések: Kutatásunk eredményei alapján megállapítható, hogy a DESA-6H kérdőív megbízható eszköz a zavart evési magatartások szűrésében és magyar sportolók körében, alkalmazása segíthet az étkezési zavarok korai felismerésében és megelőzésében. | Background: Adequate nutrient intake is an essential part of athletes’ preparation, which results in more effective training adaptation, recovery, better body composition ratios, and improved sports performance. Inadequate nutrient intake or lack of knowledge can lead to disordered eating and eating disorders, the prevalence of which is higher among athletes than in the general population. In most cases, these unwanted outcomes occur because athletes do not seek the help of a qualified dietitian. According to a 2019 report by the International Olympic Committee, disordered eating and eating disorders’ point prevalence ranges from 6% to 45% in women and 0% to 19% in men. In Hungary, no athlete sample has been tested with screening questionnaires for eating disorders, and the development of reliable measurement tools for identifying this problem is also necessary. Objective: The aim of this study is to present the Hungarian version of the DESA-6 questionnaire (DESA-6H) for screening disordered eating among athletes and to investigate its convergent validity (CV), as well as to evaluate athletes’ nutritional behaviors based on comparative study results. Methods: The DESA-6H questionnaire was tested on elite athletes (n = 131) and recreational athletes (n = 123) aged 14 and older. Kendall’s tau-b correlation was used to establish the CV between the DESA-6H and the total EAT-26 score, as well as between the DESA-6H and the three subscales of the EAT-26. The same method was used to test the potential linear relationship between eating behavior questionnaires and weekly training hours. Chi-square tests were conducted to test the relationships between nominal variables. Differences between groups based on age and sport participation levels were analyzed using Kruskal-Wallis H tests, and post-hoc analyses were conducted using Mann-Whitney U tests. Results: The CV analysis showed a significant positive correlation between the DESA-6H and the total EAT-26 score (τb = 0.49, p < 0.001), the EAT-26 Dieting subscale (τb = 0.53, p < 0.001), and the EAT-26 Bulimia subscale (τb = 0.39, p < 0.001). In the total sample, 20.4% scored above the threshold on the DESA-6H, while 40.1% scored above the threshold on the EAT-26. Among sports categories, the highest prevalence was found in aesthetic, weight-dependent, and endurance sports. A significant difference was observed in the DESA-6H scores based on gender (U = 4948.50, Z = –5.210, p < 0.001) and sports participation level (U = 6847.50, Z = –2.123, p = 0.034), with large (Cohen’s d = 0.68) and small ( Cohen’s d = 0.26) effect sizes. The Mann-Whitney U-test showed no significant difference between the 14–17-year-old and 18+ age groups in terms of DESA-6H scores (U = 6082.00, Z = –1.017, p = 0.309). No statistically significant differences were found between the two age groups on the EAT-26 scores either (U = 6490.00, Z = –0.220, p = 0.826). Overall, the statistical tests consistently supported the convergent validity of the DESA-6H when compared with the EAT-26. Conclusions: Based on the results of our research, it can be concluded that the DESA-6H questionnaire is a reliable tool for screening disordered eating among Hungarian athletes. Its application can help in the early detection and prevention of eating disorders.

Actions (login required)

Edit Item