Munka vagy meló: értékszféra, vagy az „élet rendje”?

Vangel, Márk (2025) Munka vagy meló: értékszféra, vagy az „élet rendje”? KULTÚRA ÉS KÖZÖSSÉG, 16 (1). pp. 159-165. ISSN 0133-2597

Preview

Text 16_Vangel_2025_01.pdf - Published Version Download (130kB) | Preview

Abstract

A tanulmány tárgyát a magyarországi gépjárműipari dolgozók morális/érték-elköteleződései, és az általuk tapasztalt morális ellentmondások képezik, alapját pedig egy ágazati üzem 20 dolgozójával készült, kiterjedt mélyinterjú. A kutatás során Terpe (2020) elemzési megközelítését alkalmaztam, amely a weberi értékszférák elméletét egészíti ki Joas (2000) érték-koncepciójával. Weber elsősorban az egyének életében szerepet játszó értékszférák restriktív (orientáló) szerepét hangsúlyozta azok követelményeinek való megfelelés terhe szempontjából, Joas azonban rávilágított az értékek attraktáló szerepére, amelyek a vágyak és aspirációk potenciális tárgyának a vágyakozásra való érdemességét is meghatározzák (ellentétben a preferenciákkal). Kiinduló feltételezésem volt a gépjárműipari munka körülményeinek és feltételeinek relatív újszerűsége a vizsgált adatközlők számára, amely újfajta értékorientációkhoz, értékváltásokhoz, adott esetben morális ellentmondásokhoz vezethetett. A módszertani bevezetőt követően bemutatom a munka mint értékszféra észlelési változásait a dolgozók szemszögéből: adatközlőim esetében munkájukkal kapcsolatban egyértelmű elmozdulás mutatkozott a munka mint puszta megélhetési eszköz („meló”) felfogása felé, noha az adatközlők különbözőképpen írták körül a munka értékeinek megtapasztalt erodálódását a formális foglalkoztatásban. Az utolsó szekcióban ezt az értékválságot Seeman (1959), Braverman (1998) és Bourdieu (1977) elidegenedéskoncepciói szerint elemzem, különös tekintettel a válságból fakadóan felboruló „mag” és „periférikus” identitás értékei között. (Barnett – Silverman 1979; Carrier, 2009) A tanulmány végén összegzem a kutatás eredményeit: mindamellett, hogy a munka jól kivehetően megőrizte értékszféra-jellegét az adatközlők számára, a formális foglalkoztatással kapcsolatban viszont az instrumentalizmus vált dominánssá. A formális munka értékeinek erodálódása gyakran eredményezte a tágabb társadalmi értékek kétségbevonását, amennyiben magától értetődően kötött, kényszerű, limitált és morális aktorok tetteitől kevésbé determinált életrendként kezdtek tekinteni saját maguk, s a magyarországi munkavállalók helyzetére. | T he study explores the moral/value commitments of Hungarian automotive industry workers and the moral contradictions they experience, based on extensive in-depth interviews conducted with 20 employees of a sector-specific factory. The research adopts Terpe’s (2020) analytical approach, which complements Weber’s theory of value spheres with Joas’s (2000) concept of values. Weber primarily emphasized the restrictive (orienting) role of value spheres in individuals’ lives, focusing on the burden of meeting their demands. Joas, however, highlighted the attractive role of values, which determine the worthiness of desires and aspirations as potential objects of longing (in contrast to preferences). My initial hypothesis was that the relatively novel conditions and circumstances work might lead to new value orientations, value shifts, and, as I will show, moral contradictions as well. Following a methodological introduction, I present the changes in the perception of work as a value sphere from the workers’ perspective: a clear shift toward perceiving work as merely an instrument of livelihood (’meló’) emerged among the participants, although they described the erosion of work-related values in formal employment in varying ways. In the final section, I analyze this value crisis through the lens of alienation theories by Seeman (1959), Braverman (1998), and Bourdieu (1977), with particular attention to the disrupted balance between ’core’ and ’peripheral’ identity values caused by the crisis. (Barnett – Silverman 1979; Carrier, 2009) The study concludes by summarizing the findings: while work has visibly retained its nature as a value sphere for the participants, instrumentalism has become dominant in relation to formal employment. The erosion of the values associated with formal work often led to the questioning of broader societal values, as participants increasingly perceived their own lives – and the situation of Hungarian workers generally – as bound by self-evident, constrained, limited, and non-morally determined frameworks of action.

Actions (login required)

Edit Item