Szokásjogi jogellenességet kizáró okok a Magyar Királyi Kúria gyakorlatában (1880–1940)

Varga, Benedek (2025) Szokásjogi jogellenességet kizáró okok a Magyar Királyi Kúria gyakorlatában (1880–1940). ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY, 66 (4). pp. 58-80. ISSN 0002-564X

Preview

Text AJT_2025_4_058-080.pdf Download (179kB) | Preview

Abstract

A Csemegi-kódex általános része a jogellenességet kizáró okok közül kizárólag a jogos védelmet és a végszükséget szabályozta. A 20. század elején a magyar büntetőjogi irodalomban megjelent az Adolf Merkel nevéhez köthető jogtalanság egységességének tana, minek következtében általánosan elfogadott dogmatikai állásponttá vált, hogy a jogellenességet kizáró okok forrása nem kizárólag a büntetőtörvény lehet. A jogtudósok között (pl. Angyal, Finkey, Vámbéry) konszenzus volt abban, hogy egy cselekmény jogellenességét a jogrendszer egységének elvéből kiindulva valamennyi köz- és magánjogi norma kontextusában kell vizsgálni, valamint abban is egyetértés mutatkozott, hogy a szokásjogilag fennálló jogellenességet kizáró okok taxatív felsorolása lehetetlen, hiszen azok elfogadottságát a társadalmi változások jelentős mértékben befolyásolják. Tanulmányomban elsőként azt mutatom be, hogy milyen dogmatikai elvek álltak a szokásjogilag fennálló jogellenességet kizáró okok elismerése mögött, kiemelt hangsúlyt fektetve az anyagi jogellenesség koncepciójára és a szokásjog jogforrási helyzetének bemutatására a nullum crimen elvek „hézagaiban”. A dogmatikai háttér áttekintését követően a Magyar Királyi Kúria 1880 és 1940 közötti határozatait elemezve prezentálom, hogy a jogirodalom által nevesített okok közül melyek jelentek meg a legfelsőbb bírói fórum gyakorlatában. Ennek során arra is választ kívánok adni, hogy az egyes kizáró okok felhívása során a bíróság milyen dogmatikai érvek mentén zárta ki a cselekmény jogellenességét. A releváns szakirodalom áttekintését és a kúriai határozatok szisztematikus feldolgozását követően sikerült kimutatnom, hogy az alábbi szokásjogi alapon nyugvó vagy szokásjogilag kialakított tartalommal bíró jogellenességet kizáró okok jelentek meg legfelsőbb bírói fórum gyakorlatában: házi fegyelmi jog, sértetti beleegyezés, kötelesség-összeütközés, hivatásbeli jogok és kötelezettségek gyakorlása. A szokásjogi jogellenességet kizáró okok és a materiális jogellenesség kapcsolatát illetően megállapítható, hogy az anyagi jogellenesség koncepció elfogadását sejteti a „kriminalitás” hiányának többszöri kiemelése az elemzett ítéletekben, azonban az megmaradt puszta ornamentációnak, ugyanis érdemi utalás egyik ítéletben sem történt a jogellenesség materiális oldalára.

Actions (login required)

Edit Item