„Nagyvizites módszertan” – Ökológiai koncepcióra, közös tudásalkotásra és visszatérő terepi egyeztetésekre épülő természetvédelmi élőhelykezelési gyakorlat a Körös–Maros Nemzeti Parkban = ‚Grand round’-like approach to nature conservation management planning based on iterative ecological conceptualization, knowledge co-production and recurring field consultations

Molnár, Ábel Péter and Máté, Klaudia and Bánfi, Péter (2025) „Nagyvizites módszertan” – Ökológiai koncepcióra, közös tudásalkotásra és visszatérő terepi egyeztetésekre épülő természetvédelmi élőhelykezelési gyakorlat a Körös–Maros Nemzeti Parkban = ‚Grand round’-like approach to nature conservation management planning based on iterative ecological conceptualization, knowledge co-production and recurring field consultations. TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK, 31. No. 19729. ISSN 1216-4585

Preview

Text 19729-ArticleText-83882-1-10-20251128.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (5MB) | Preview

Abstract

Természetközeli élőhelyeink megőrzése a jelenlegi klimatikus, inváziós és gazdálkodási környezetben számos kihívással terhelt. A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi évtizedben egyre nagyobb hangsúlyt fektet a tervezett, tudományosan megalapozott élőhelykezelések belső folyamatainak kidolgozására. Jelen tanulmányban az ún. „nagyvizites” élőhelykezelési módszertant ismertetjük, melynek célja a természetvédelmi élőhelykezelés intézményesítése, természetközeli élőhelyeink megőrzésének hatékonyabbá tétele. A módszertan legfontosabb elemei az ökológiai szempontú koncepció, a közös tudásalkotás és a rendszeres terepi egyeztetések. A „nagyvizites” módszertan első lépése a terület megismerése (pl. ökológiai adottságok, történetiség, vegetációdinamika). A terület adottságai ismeretében kezdődik meg a koncepció előkészítése. A koncepció készítése során történik meg az első terepi egyeztetés („nagyvizit”), ahol a koncepció részletes átbeszélése, finomítása és elfogadása zajlik, illetve megfogalmazódnak a koncepciónak megfelelő első elvégezhető beavatkozások is. A beavatkozás előtt további ökológiai szempontú részletes egyeztetések zajlanak, majd a beavatkozás után monitorozással történik a hatás nyomonkövetése. Az ún. „visszatérő nagyvizitek” során történik meg a beavatkozások közös értékelése, a jövőbeli beavatkozások tervezése és adott esetben a koncepció módosítása. A módszertan alkalmazása során szerzett tapasztalataink alapján úgy gondoljuk, hogy jelentősen növelheti a természeti értékeink megőrzésének hatékonyságát, ha a fontosabbnak ítélt természetvédelmi élőhelykezelési kérdésekben (pl. egy különösen értékes terület kezelése vagy egy restaurációs beavatkozás) elkészül egy közös tudásalkotáson alapuló, ökológiai szempontú koncepció, és a beavatkozások tervezését és kivitelezését rendszeres ökológiai szempontú terepi egyeztetések kísérik. | The conservation of our semi-natural habitats faces numerous challenges in the current climatic, invasion, and land management context. Over the past decade, the Körös–Maros National Park Directorate has increasingly focused on developing internally consistent, scientifically grounded habitat management practices. In this study, we present the so-called 'grand round' (Hungarian: „nagyvizit”) habitat management methodology, which is aimed at institutionalizing nature conservation based habitat management and enhancing the effectiveness of preserving semi-natural habitats. The most important elements of this methodology are an iteratively developing ecological model (concept) of the site, the collaborative knowledge production, and the regular on-site consultations. The first step of the 'grand round'-like methodology is getting to know the area (e.g., ecological characteristics, historical context, vegetation dynamics). Based on the site's attributes, the preparation of the management concept begins. The first field consultation ('grand round') takes place during the concept development phase, where the plan is discussed in detail, refined, and approved collectively, and the initial interventions are also defined, aligned with the concept. Before any interventions, further, detailed ecological consultations take place. After an intervention, its effects are monitored. During the so-called “follow-up grand rounds”, interventions are jointly evaluated, future action is planned, and the concept is revised if necessary. Based on our experience with the application of this methodology, we believe that the effectiveness of conserving our natural assets can be significantly enhanced if, in the case of habitat management issues deemed particularly important (e.g., the management of highly valuable areas or the implementation of restorative interventions), an ecologically grounded concept is developed through collaborative knowledge production. We also consider it essential for the planning and implementation of interventions to be accompanied by regular field consultations focusing on ecological aspects.

Actions (login required)

Edit Item