A továbbtanulás küszöbén: érettségizett budapesti leánygimnazisták életpályái az 1940-es évekből = At the threshold of further education: life trajectories of Budapest girls’ grammar school graduates in the 1940s

Gyulai, Katalin (2025) A továbbtanulás küszöbén: érettségizett budapesti leánygimnazisták életpályái az 1940-es évekből = At the threshold of further education: life trajectories of Budapest girls’ grammar school graduates in the 1940s. OXIPO : INTERDISZCIPLINÁRIS E-FOLYÓIRAT, 7 (4). pp. 81-97. ISSN 2676-8771

Preview

Text OxIPO_2025_4_081_Gyulai.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (2MB) | Preview

Abstract

A leánynevelés hosszúra nyúlt intézményesülése során az emancipáció egyik eszközében, a nőnevelésben kiemelkedő helyet foglalt el Magyarországon a leánygimnázium. Jelen tanulmányban két budapesti leányközépiskola egykori végzős tanulóinak szülői hátterét és későbbikarrierpályájáit vizsgáltára került sor levéltári iratokra alapozva (iskolai anyakönyvek Budapest Főváros Levéltárából) az online kutatás módszereivel (OSZK Gyászjelentésgyűjtemény, Arcanum Újságok, Hungaricana, családtörténeti oldalak). Az Angolkisasszonyok nagymúltú katolikus női szerzetesrendje által fenntartott Budapesti „Sancta Maria” Leánygimnázium az elsők között alakult egy háromszáz éves múlttal rendelkező intézmény legújabb iskolatípusaként. Az Országos Nőképző Egyesület Budapesti Veres Pálné Leánygimnáziuma pedig az ország első leánygimnáziuma volt, ahol 1896-ban indult a gimnáziumi oktatás. A két leányközépiskola a fővárosi intézmények között is kiemelkedő helyet foglalt el. A tanulók prozopográfiai igényű vizsgálata fókuszában a továbbtanulásra vonatkozó információk állnak mivel a leánygimnázium főként ezen a területen nyitott új lehetőségeket a lányok számára. A követhető életpályákban a továbbtanulás a következők mentén kerülnek bemutatásra: 1) továbbtanultak-e a lányok, 2) milyen intézményeket választottak, 3) ott szereztek-e képesítést, ha igen, milyet; illetve !) a későbbiekben a választott hivatásban helyezkedtek-e el, vagy csupán a képesítés megszerzése volt a céljuk. A vizsgálat során különböző életutak bontakoztak ki, amelyek között „női elsők” és más, a maguk nemében kiemelkedő karrierek is feltárultak, melyeknek elengedhetetlen része volt a felsőoktatásban, felsőfokú oktatásban való részvétel. Az 1940-ben végzett növendékek között voltak orvosok, egyetemi tanárok, mérnökök és tanítónők is felbukkantak soraikban. | During the prolonged process of the institutionalization of girls’ education, girls’ grammar schools (leánygimnáziumok) occupied a prominent position in Hungary as one of the principal instruments of emancipation through women’s education. The present study examines the parental backgrounds and subsequent career trajectories of former graduates of two Budapest girls’ secondary schools, drawing on archival sources—primarily school registers held in the Budapest City Archives—and employing online research methods and databases (the Obituary Collection of the National Széchényi Library, Arcanum Newspapers, Hungaricana, and various family history websites). The Budapest “Sancta Maria” Girls’ Grammar School, maintained by the Angolkisasszonyok, a Catholic female religious order with a long tradition, was among the first institutions to be established as the newest school type within an organization with a threehundred-year history. The Veres Pálné Girls’ Grammar School in Budapest, operated by the National Association for Women’s Education, was the first girls’ grammar school in Hungary, where grammar-school-level education was introduced in 1896. Both institutions occupied an outstanding position even among the capital’s secondary schools. The prosopographically oriented analysis of the students focuses on information related to further education, as girls’ grammar schools primarily opened up new opportunities for girls in this domain. Within the traceable life trajectories, further education is examined along the following dimensions: (1) whether the girls pursued further studies; (2) which institutions they chose; (3) whether they obtained a qualification there and, if so, of what type; and (4) whether they subsequently entered employment in their chosen profession or regarded the acquisition of a qualification as an end in itself. The analysis reveals a variety of life paths, including several “female firsts” and other careers outstanding in their respective fields, in which participation in higher or tertiary education constituted an indispensable element. Among the students graduating in 1940 were physicians, university professors, engineers, and primary school teachers.

Actions (login required)

Edit Item