Proximalis tibia törések posteromedialis lemezelése

Gombos, Ármin and Lukács, Ákos and Biró, Csaba (2025) Proximalis tibia törések posteromedialis lemezelése. MAGYAR TRAUMATOLÓGIA ORTOPÉDIA KÉZSEBÉSZET PLASZTIKAI SEBÉSZET, 68 (1-4). pp. 3-15. ISSN 1217-3231

Preview

Text 21257-Cikkszovege-84835-1-10-20251225.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (2MB) | Preview

Abstract

A proximalis tibia törések az összes törés körülbelül 1%-át teszik ki, az esetek 10–30%-ában van posteromedialis érintettség. A CT a diagnosztika és a klasszifikáció szempontjából is gold standard napjainkban. Gyakran alkalmazott CT alapú klasszifikációk a három oszlop elmélet és a tíz szegment koncepció. Előbbi a sérülésmechanizmus figyelembevételét is hangsúlyozza műtéti tervezésnél, megkülönböztetve a proximalis tibia törés kompressziós és tenziós oldalát. Emellett cél kell, hogy legyen a fragmentspecifikus törésellátás. Az osteosynthesis során a posteromedialis fragmentum rögzítésére alkalmazott implantátum típusát illetően több biomechanikai tanulmány alapján lemez javasolt. Posteromedialis, módosított Lobenhoffer feltárás alkalmazásával megfelelő vizualizáció érhető el, megteremtve a lehetőséget az anatómiai repozíció és stabil osteosynthesis elvégzéséhez. Ezen ellátási elvek alkalmazásával stabil rögzítés érhető el, ami kiemelt fontossággal bír a proximalis tibia töréseknél, hiszen gyorsabb rehabilitációt tesz lehetővé, ezáltal segítve a sérült porc nutrícióját, az arthrofibrosis prevencióját, és a funkció mihamarabbi visszanyerését. Szerzők az utóbbi időben ezen elvek alkalmazásával végzik osztályukon az érintett betegek ellátását. Jelen cikkben két esetük bemutatásán keresztül osztják meg tapasztalataikat.

Actions (login required)

Edit Item