A Kárpát-medence főbb kéreg-határfelületei a gravitáció (izosztázia elve) alapján = Main crustal boundaries in the Carpathian Basin based on principle of gravity isostasy

Kiss, János (2026) A Kárpát-medence főbb kéreg-határfelületei a gravitáció (izosztázia elve) alapján = Main crustal boundaries in the Carpathian Basin based on principle of gravity isostasy. MAGYAR GEOFIZIKA, 66 (3). pp. 84-93. ISSN 0025-0120

Preview

Text KissJ_MaGeof_66-2025-3.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

Korábbi években foglalkoztunk az izosztázia jelenségével, majd ezekből kiindulva elkészítettük az izosztázia alapján Magyarország Moho-mélységtérképét. A másik határfelület, a Conrad-határfelület meghatározása már nagyobb kihívást jelentett, mert ez nem jelenik meg mindenhol, nem olyan egyértelmű az azonosítása, és csak a kontinentális kéreg jellemzője. Ez a határfelület – azaz a felső kéreg és az alsó kéreg közötti határfelület – a szial (Si–Al) és a szima (Si–Mg) összetételű kérget választja el egymástól. Néha ez a határátmenet éles, néha olyan vastag, hogy sokszor középső kéregként hivatkozunk rá. A Conrad-felület mélységtartományában található a vas (Fe) Curie-hőmérsékletének mélysége is, így mágneses és magnetotellurikus jelenségek is kapcsolódhatnak e felülethez. Kalmár és szerzőtársai az Alp-Array program keretében a határokon túlnyúlva is vizsgálták a Moho- és a Conradfelületek mélységi elhelyezkedését passzív szeizmikus mérési háló adatai alapján. Jelen tanulmányban az izosztázián alapuló vizsgálatainkat kiterjesztettük a határokon túlra, az egész Kárpát-medence területére, amit a belső üledékes medencék mélységadatai tettek lehetővé, és az adatokat összevetettük a ritkább szeizmológiai adatokból kapott eredményekkel, majd történt egy korrekció is, amelyet a korábbi szeizmikus mérésekből kapott minimális és maximális Moho-mélység alapján végeztünk. In previous years, we studied the phenomenon of isostasy, and based on this, we created a map of Hungary’s Moho depth based on isostasy. Defining the other boundary surface was more challenging because the Conrad boundary surface does not appear everywhere, is not so easy to identify, and is only a feature of the continental crust. This boundary separates the crust composed of sial {Si–Al} and sima {Si–Mg} – that is, the boundary between the upper crust and the lower crust. Sometimes this boundary is sharp, sometimes it is so thick that we often refer to it as the middle crust. The depth range of the Conrad boundary also corresponds to the depth of the Curie temperature of iron (Fe), so magnetic and magnetotelluric phenomena may also be associated with this boundary. Kalmár and his co-authors examined the depth of the Moho and Conrad surfaces across borders as part of the Alp- Array program, based on data of passive seismic measurement networks. In this study, we extended our isostasy-based investigations beyond national borders to cover the entire Carpathian Basin, which was made possible by depth data from internal sedimentary basins, and compared the data with results obtained from less frequent measured seismological data, and then we made a correction based on the minimum and maximum Moho depths obtained from previous seismic measurements.

Actions (login required)

Edit Item