Strategies of Containment and the Case of the Kaliwa Dam in the Philippines through the Curtailment of Civil Society Groups = A megfékezés stratégiái és a Kaliwa-gát esete a Fülöp-szigeteken, valamint a civil társadalmi csoportok korlátozása

Delos Santos, Danilo Lorenzo (2026) Strategies of Containment and the Case of the Kaliwa Dam in the Philippines through the Curtailment of Civil Society Groups = A megfékezés stratégiái és a Kaliwa-gát esete a Fülöp-szigeteken, valamint a civil társadalmi csoportok korlátozása. CIVIL SZEMLE, 28 (1). pp. 120-142. ISSN 1786-3341

Preview

Text 1_7_DLDSantos.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

From 2016 to 2023, the Philippines intensified its efforts to align with China and its then-fledgling Belt and Road Initiative (BRI), along with other developing nations, in the hope of securing comprehensive assistance without the structural adjustments and requirements that other funding institutions and nations impose. The Philippines under Rodrigo Duterte has flaunted its infrastructure-driven economic policy, or the Build, Build, Build (BBB) program, projected to lay the foundations for domestic economic growth and fulfill long-term transition goals for inclusive growth. One of these targets is the energy transition towards clean, renewable, and reliable sources, having been reliant on fossil fuels in its energy mix. While the BRI projects have been in stasis under the Marcos administration since 2023, an exploration of the failure of one of the largest pledges is to be studied through the lens of Rodan’s Modes of Participation by discussing modes and dynamics of escalation, and possible strategies for containment. Furthermore, it will shed light on the effects and challenges of civil society and the impact of development aid packages from other sovereign actors that are designed to counter and fill in the inequity gaps found in sustainability projects, leading to long-lasting structural change. | 2016 és 2023 között a Fülöp-szigetek, más fejlődő országokhoz hasonlóan, fokozta erőfeszítéseit, hogy Kínához és a akkor még gyerekcipőben járó Övezet és Út Kezdeményezéshez (BRI) igazodjon, abban a reményben, hogy átfogó segítséget kap anélkül, hogy a más finanszírozó intézmények és országok által előírt strukturális kiigazításokat és követelményeket teljesítenie kellene. A Fülöp-szigetek Rodrigo Duterte vezetése alatt infrastrukturális alapú gazdaságpolitikát, azaz a „Build, Build, Build” (Építs, Építs, Építs – BBB) programot hirdette, amelynek célja a hazai gazdasági növekedés alapjainak lerakása és a hosszú távú, inkluzív növekedési célok megvalósítása. Az egyik ilyen cél az energiatermelés átállítása tiszta, megújuló és megbízható forrásokra, mivel az ország eddig nagymértékben a fosszilis energiahordozóktól függött. Bár a BRI-projektek a Marcos-kormányzat alatt 2023 óta stagnálnak, a legnagyobb ígéretek egyikének kudarcát Rodan „Részvételi módok” elméletén keresztül vizsgáljuk, megvitatva az eszkaláció módjait és dinamikáját, valamint a lehetséges korlátozási stratégiákat. Ezenkívül rávilágít a civil társadalom hatásaira és kihívásaira, valamint más szuverén szereplők fejlesztési segélycsomagjainak hatására, amelyek célja a fenntarthatósági projektekben tapasztalható egyenlőtlenségi hiányosságok ellensúlyozása és kitöltése, ami tartós strukturális változásokhoz vezet.

Actions (login required)

Edit Item