A gyephasznosítás hatásának értékelése a Tiszavasvári-Józsefháza Natura 2000-es gyepterületen = Evaluation of the Effects of Grassland Utilization on the Tiszavasvári–Józsefháza Natura 2000 Grassland Area

Tóth, Csilla and Gencsi, Cintia (2025) A gyephasznosítás hatásának értékelése a Tiszavasvári-Józsefháza Natura 2000-es gyepterületen = Evaluation of the Effects of Grassland Utilization on the Tiszavasvári–Józsefháza Natura 2000 Grassland Area. In: Fenntartható Tájgazdálkodási Tudományos Műhely konferenciája 2025 : Innovatív megoldások a XXI. század mezőgazdaságában. Nyíregyházi Egyetem, Műszaki és Agrártudományi Intézet, Nyíregyháza, pp. 196-213. ISBN 9786156032836

Preview

Text FTTMK2025_196-213.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

Vizsgálatunk célja egy közel 20 éve Natura 2000‒es juhlegelő gyepgazdálkodási szempontú botanikai értékelése volt, annak érdekében, hogy képet kapjunk a területen megvalósuló Natura 2000‒es szabályozások gyepösszetételre, gyepminőségre gyakorolt együttes hatásáról. Vizsgálataink további célkitűzése volt a mintaterületen alkalmazott hasznosítási mód hatásainak értékelése a feltérképezett növényállományokra, a vizsgált gyep mezőgazdasági értékének, a fajok természetvédelmi értékkategóriáinak, illetve a termés hozamának a meghatározása. A gyep állományfelvételezését a Braun‒Blanquet‒féle módszerrel végeztük. Összeállítottuk a növények fajlistáját, becsültük a vegetáció összborítását, az egyes fajok becsült borítását szintén %-ban adtuk meg, a gyepalkotók és az egyéb fajok arányát figyelembe véve. A botanikai felvételezéssel egy időpontban a gyepmagasság és a terméshozam mérését Grasshopper tárcsás gyephozammérővel is elvégeztük. A rendelkezésre álló eredmények alapján Nagy (2003) módszerét alkalmazva értékeltük a gyepterület mezőgazdasági értékét. Megállapítható, hogy ennek az értéknek a számszerűsítése a gyepterület minőségének pontos meghatározását teszi lehetővé. Ezen kívül elvégeztük a szociális magatartástípusok elemzését, a degradáció fokának meghatározását Borhidi (1993), a természetvédelmi értékelést Simon (2000) munkái alapján. A szociális magatartási típusok megmutatták a növényállomány természetességi mutatóját. A kutatómunkánk főbb eredményei a következők: A degradációra utaló fajok száma elég magas, borítottságuk 62,5%‒ot ért el, ilyen mértékű gyepbeli jelenlétük a gyep kezdődő leromlására utal. A gyep alacsony mezőgazdasági értéke (csekély értékű, gyenge) a gyomok nagy fajszámából és borítottsági értékéből következik. Az eredmények igazolják a Natura 2000‒es szigorú előírásainak negatív következményeit: a gyepösszetételre, mezőgazdasági értékre negatívan hatnak a szabályozás miatt hiányzó agrotechnikai munkálatokat (tápanyag‒utánpótlás, öntözés), a gyomszabályozási munkák, a gyepterület újratelepítése vagy legalább a felülvetése. | The aim of our study was to perform a botanical assessment of a Natura 2000 sheep pasture established nearly two decades ago, in order to evaluate the combined effects of Natura 2000 management regulations on grassland composition and quality. An additional objective was to assess the impact of the applied utilization type on the surveyed vegetation, as well as to determine the agricultural value, the nature conservation value categories of species, and the yield of the studied grassland. Vegetation surveys were carried out using the Braun-Blanquet method. A comprehensive species list was compiled, total vegetation cover and individual species cover were estimated in percentages, considering the proportions of grass-forming and other species. Simultaneously with the botanical survey, grass height and yield measurements were conducted using a Grasshopper disc pasture meter. Based on the collected data, the agricultural value of the grassland was evaluated according to the method of Nagy (2003), which allows an accurate quantification of grassland quality. The social behaviour types (SBTs) were analysed and the degree of degradation was determined following Borhidi (1993), while nature conservation value assessment was performed based on Simon (2000). The distribution of SBTs reflected the naturalness index of the vegetation. The main findings of the research indicate that the proportion of species characteristic of degraded habitats was relatively high, reaching a total cover of 62.5%, suggesting the onset of grassland deterioration. The low agricultural value (poor to weak) of the stand is attributable to the high number and cover of weedy species. The results confirm the negative consequences of strict Natura 2000 management prescriptions, particularly the lack of agro-technical interventions (such as nutrient replenishment, irrigation, weed control, and reseeding or overseeding), which adversely affect grassland composition and agricultural value.

Actions (login required)

Edit Item