Örökölt terhek, örökölt döntések? : A családi sérelmek és a politikai cselekvési mintázatok lehetséges összefüggései = Inherited Burdens, Inherited Decisions? : Possible Connections Between Family Hurts and Political Action Patterns

Gerő, Márton and Székely, Júlia and Tóth, Fruzsina (2025) Örökölt terhek, örökölt döntések? : A családi sérelmek és a politikai cselekvési mintázatok lehetséges összefüggései = Inherited Burdens, Inherited Decisions? : Possible Connections Between Family Hurts and Political Action Patterns. REPLIKA (135). pp. 163-188. ISSN 0865-8188

Preview

Text replika_135-7_Gero-Szekely-Toth.pdf - Published Version Download (562kB) | Preview

Abstract

A tanulmány azt vizsgálja, hogyan befolyásolják a huszadik századi magyar történelemi traumái és ezek családi és egyéni emlékezete, az egyén demokráciához és joghoz való viszonyát. A 2024 májusában, 1350 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves kutatás eredményei szerint a válaszadók 37%-a számolt be valamilyen családi vagy egyéni sérelemről. Ezek emlékezete különösen a II. világháborúhoz és az azt követő időszakhoz kötődik, de meglepően sokan említenek sérelmeket a rendszerváltás utáni évekből is. Az elemzés kimutatja, hogy az elszenvedett sérelmek vagy ezek emlékezete összefüggenek a politikai részvétel különböző formáival és a pártpreferenciákkal. Az eredmények arra utalnak, hogy a kollektív családi emlékezet mobilizáló hatással bírhat, és hosszú távon is alakíthatja a demokratikus cselekvési mintázatokat. Vizsgáltuk azt is, hogy a sérelmek és ezek emlékezete hogyan hatnak a pártrefernciákra, amely kapcsán talán legfontosabb megállapításunk, hogy ugyan a populista és a szélsőjobb politikai ajánlatot sokszor nevezik sérelempolitikának is, de ez nem ugyanaz, mint ami az emlékezetben vagy a tapasztalatban jelentkezik. Sőt a kérdőív alapján megjelenő hangsúlyosabb sérelmek inkább csökkenteni látszanak a Fideszre való szavazási hajlandóságot. | The study investigates the traumas of twentieth-century Hungarian history and the remembrance of that how even if shapes individuals’ relationship to democracy and the law. Based on a representative survey of 1,350 respondents conducted in May 2024, 37% reported some form of family grievance. These memories are especially linked to World War II and its aftermath, but a surprising number refer to the post-transition period as well. The analysis reveals correlations between experienced or remembered grievances and various forms of political participation and party preferences. Findings suggest that collective family memory may have a mobilizing effect, potentially shaping democratic behavioral patterns over the long term. We also examined how traumas and their remembrance influence party preferences. Perhaps our most important finding in this regard is that, although populist and far-right political platforms are often described as grievancebased politics, this is not the same as the grievances rooted in personal or collective memory and experience. In fact, the more prominent grievances identified through the survey appear to correlate with a decreased willingness to vote for Fidesz.

Actions (login required)

Edit Item