Narratív élettörténet-interjúk használata a jogtudatkutatásokban = Using Narrative Life History Interviews in Legal Awareness Research

Kiss, Valéria (2025) Narratív élettörténet-interjúk használata a jogtudatkutatásokban = Using Narrative Life History Interviews in Legal Awareness Research. REPLIKA (135). pp. 145-161. ISSN 0865-8188

Preview

Text replika_135-6_Kiss.pdf - Published Version Download (533kB) | Preview

Abstract

A szociológiai jogelméletek a jogot társadalmi jelenségnek tekintik, emiatt a jog fogalmát is teljesen más megközelítésben értelmezik, mint a hagyományos jogelméletek. A tanulmányban a klasszikus jogszociológiai értelmezések közül Eugen Ehrlich megközelítéséből indulok ki, aki a jog fogalmának pszichologizáló megközelítésével a mai jogtudatkutatások előfutárának tekinthető. Ehrlich elmélete olyan szempontból is máig releváns, hogy összekapcsolja ezt az elméleti kérdésfeltevést az ebből adódó módszertani problémákkal, és felveti azt a kérdést, hogy hogyan ismerhetjük meg az „élő”, a társadalom tagjainak értelmezéseiben és gyakorlatában létező jogot. De választ nem rá, talán ez nem is lehetséges: a megfelelő módszertani megközelítés kiválasztása olyan kérdés, amely a mai jogtudatkutatásokban is problematikus. A tanulmány ehhez a módszertani problémához igyekszik hozzátenni egy új szempontot, bemutatva a kvalitatív megközelítések és kifejezetten a narratív életútinterjúra alapozott módszerek alkalmazásának előnyeit és kihívásait, különböző jogtudatkutatások tapasztalataira alapozva. A tanulmányban ezeket a tapasztalatokat vetem össze a kvantitatív módszertanra alapozott jogtudatkutatások tanulságaival, és amellett érvelek, hogy a jogtudat vizsgálatára a kvalitatív módszerek és kifejezetten a narratív élettörténet-interjúk használata módszertanilag megalapozott, és érdemes a számos kutatásban ma is preferált kvantitatív megközelítéseket kiegészíteni ezzel. A tanulmányban kitérek az élettörténet-interjúk alkalmazásának nehézségeire, a módszer korlátaira, illetve az elemzésben rejlő lehetőségekre és kihívásokra. | Sociological legal theories consider law as a social phenomenon and therefore interpret the concept of law in a completely different way than traditional (positivistic or natural) legal theories. In this paper, I take as a starting point the work of Eugen Ehrlich, who, with his psychologizing approach to the concept of law, can be considered a forerunner of contemporary legal consciousness studies. Ehrlich’s theory is still relevant today in the sense that it links this theoretical questioning with the methodological problems that arise from it and raises the question of how we can know ‘living’ law, as it exists in the everyday interpretations and practices of the members of society. But he does not provide a conclusive answer to this question, and the choice of the appropriate methodological approach is an issue that is still problematic in contemporary legal consciousness studies. This paper seeks to answer this methodological problem by demonstrating the advantages of using qualitative approaches, and specifically methods based on narrative life story interviews, based on the experiences of different studies of legal consciousness. In this paper, I compare these experiences with the lessons learned from studies based on quantitative methodology and argue that the use of qualitative methods, and specifically narrative life history interviews, are methodologically more sound than the quantitative approaches still preferred in many studies. In this paper, I will discuss the difficulties of using life history interviews, the limitations of the method, and the opportunities and challenges of the analysis.

Actions (login required)

Edit Item