A virtuális valóság az egészségügyi oktatásban = Virtual Reality in Healthcare Education: Centralized Capability in Medical Training

Kecskés, Attila (2026) A virtuális valóság az egészségügyi oktatásban = Virtual Reality in Healthcare Education: Centralized Capability in Medical Training. IME, 24 (4). pp. 13-20. ISSN 1588-6387

Preview

Text 000IME_2025_04KecskesAttila.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (382kB) | Preview

Abstract

Háttér: A virtuális valóság (VR) széles körben terjed az egészségügyi oktatásban, miközben a rendszerszintű integráció és a skálázhatóság kérdései még mindig tisztázatlanok. Nemzetközi és hazai kutatási eredmények és azok narratív áttekintései alapján megállapítható a technikai és gazdasági hatékonyság, ugyanakkor rámutatnak a tervezési minőségben rejlő veszélyekre, valamint a percepciós anomáliák, mint a „cybersickness” kockázataira és az oktatói szerepek újradefiniálásának szükségességére. Cél: Egy országosan menedzselt, központosított VR‑oktatási központ (VR‑hub) egészségügyi képzésbe történő bevezetésének bemutatása. A cikk a modell szakirodalmi megalapozását, gazdasági‑szervezeti érveit, valamint egy hazai pilot (OMSZ – kríziskezelés) tapasztalatait és tanulságait ismerteti.Módszerek:Szakirodalmi szintézis (2018–2025), a VR tanulási hatásainak, megvalósítási modelljeinek és mellékhatásainak vizsgálatával.Koncepcionális rendszerterv az országos VR hub-ra (architektúra, minőségbiztosítás, LMS-integráció, logisztika).Pilot projekt - kvázikísérlet az OMSZ-nál, kríziskezelési képzés párhuzamos jelenléti és VR-megoldással, elő- és utótesztekkel, időméréssel és elégedettségi skálákkal.Eredmények: A nemzetközi és hazai kutatási tapasztalatok alapján a VR különösen komplex, kockázatos és ritkán gyakorolható helyzetekben mutat közepes vagy nagy tanulási előnyt, ha az interakció aktív és a didaktikai célokhoz illeszkedik. Dr. Kádár Balázzsal közösen végzett kisérleti oktatás keretein belül végzett méréseink a következő eredményeket adták; a VR-csoportban ~30%-os időnyereség, ≥4/5 átlagos elégedettség és 93%-ban pozitív irányú tanulási kimenet volt mérhető. A fajlagos költség szimuláció szerint középtávon >20%-os csökkenés érhető el centralizált modellben. A VR sickness előfordulása alacsony (<5%) és főként átmeneti tünetekkel járt.[4].Következtetés: A virtuális valóság alapú oktatási központ értékalapú logikával ötvözi a protokollizált, visszamérhető minőséget és a csökkenő fajlagos költséget. Jelenlegi körülmények között, bevezetéséhez szükséges a „hub and spoke” logisztikai modell, tananyag standardizálás és az oktatói „VR facilitátor” képzés, valamint az akkreditációs és finanszírozási keretek kialakítása. A pilot eredmények alátámasztják a modell hazai relevanciáját, de megfogalmazzák a további multicentrikus vizsgálatok és ROI-követés igényét. | Background: Virtual reality (VR) is increasingly used in healthcare education, while questions of system-level integration and scalability remain unresolved. Based on international and national research findings and their narrative reviews, both the technical and economic efficiency of VR can be established. At the same time, risks inherent in instructional design quality are highlighted, along with perceptual anomalies such as the risk of “cybersickness,” and the necessity of redefining teaching roles. Objective: To present the introduction of a nationally managed, centralized VR educational hub for healthcare training. This article outlines the model’s scholarly foundations, economic and organizational arguments, as well as the experiences and lessons learned from a domestic pilot project (Hungarian National Ambulance Service – crisis management). Methods: Literature synthesis (2018–2025), focusing on VR learning outcomes, implementation models, and adverse effects. Conceptual system design for a nationwide VR hub (architecture, quality assurance, LMS integration, logistics). Pilot project – quasi-experiment at the Hungarian National Ambulance Service, comparing crisis management training in parallel face-to-face and VR-based formats, using pre- and post-tests, time measurements, and satisfaction scales. Results: According to international and domestic findings, VR demonstrates moderate-to-large learning advantages particularly in complex, high-risk, and rarely practiced scenarios, provided that the interaction is active and aligned with didactic objectives [3]. In our experimental training conducted jointly with Dr. Balázs Kádár, the VR group achieved approximately 30% time savings, an average satisfaction score of ≥4/5, and 93% positive learning outcomes. Cost simulation indicated a potential >20% reduction in unit costs in the medium term under a centralized model. The occurrence of VR sickness was low (<5%), with mostly transient symptoms. Conclusion: A VR-based educational hub combines value-based logic with standardized, measurable quality and decreasing unit costs. Under current conditions, successful implementation requires a “hub and spoke” logistics model, standardized curricula, “VR facilitator” training for educators, as well as accreditation and financing frameworks. The pilot results support the national relevance of the model, while also underscoring the need for further multicenter studies and ROI monitoring.

Actions (login required)

Edit Item