A tájékozott beleegyezés minőségének objektív értékelése struktúrált betegmegértésen alapuló algoritmussal

Beöthe, Tamás Zsolt (2025) A tájékozott beleegyezés minőségének objektív értékelése struktúrált betegmegértésen alapuló algoritmussal. Magyar Urológia, 2025 (4). pp. 163-168. ISSN 0864-8921

Preview

Text Beöthe_Tamas_2025_4.pdf Download (123kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: A tájékozott beleegyezés a modern orvoslás egyik alapelve, amely egyszerre jogi kötelezettség és bioetikai elv. Ennek ellenére a felvilágosítás gyakran formális, és nem garantálja a beteg valódi megértését. Nemzetközi adatok szerint a betegek a kapott információkat nem képesek pontosan visszaidézni, miközben a megértés közvetlenül befolyásolja az együttműködést, az adherenciát és az elégedettséget. A jogszabály a tájékoztatás minőségének ellenőrzését nem írja elő. Bár az irodalom foglalkozik a betegfelvilágosítás minőségével, kevés vizsgálat méri közvetlenül a betegmegértést. A műtét előtti felvilágosítás az orvos-beteg kommunikáció esszenciája; ennek vizsgálatával a teljes kommunikációs folyamat sikerét értékelhetjük. Célkitűzés: Célunk egy olyan, műtétspecifikus kérdőíves algoritmus fejlesztése volt, amely objektíven értékeli a betegmegértést, és a tájékoztatás minőségének mérőeszközeként alkalmazható. Fejlesztés módszertana: Az algoritmus az Eütv. 13. §-ában meghatározott tájékoztatási elemekre épül. A kérdések nem univerzálisak, hanem az egyes műtéttípusokra és az azokhoz tartozó tájékoztató dokumentumokra vonatkoznak. A prosztataműtétek körét választottuk tesztelésre. A „teachback” módszer tapasztalatai igazolják, hogy a visszakérdezés és ismétlés elmélyíti a betegmegértést, ezért a kérdőívet e módszer alapelveinek figyelembevételével készítettük el. Zárt, ismeretmegerősítő („knowledge-reinforcing”) kérdéseket tartalmaz, amelyek mind releváns információt hordoznak, megtévesztő („distractor”) válaszlehetőségek nélkül. A kitöltés tablet vagy számítógép segítségével, önállóan történik; az adatfeldolgozás automatizált, valós idejű visszajelzést biztosít az orvos és a beteg számára. A teljes megértést elérő betegek és az összes kitöltő aránya egy aggregált „felvilágosítási indikátort” képez, amely minőségbiztosítási célokra alkalmazható. Eredmények: Az algoritmust elsőként prosztataműtétre váró betegeken teszteltük (n=9). A kitöltés átlagosan 10–15 percet vett igénybe. A betegek 56%-a rendelkezett minden tekintetben kielégítő információval, míg 44%-uknál további felvilágosítás vált szükségessé. Az orvosi visszajelzések alapján a kérdések szövegezését pontosítottuk, a válaszlehetőségek értelmezhetőségét javítottuk. Következtetés: A fejlesztett algoritmus egyszerűen alkalmazható, időt takarít meg az orvos számára, és objektív eszközt biztosít a betegmegértés értékeléséhez. A módszer a tájékozott beleegyezés minőségének javítására, a betegbiztonság erősítésére és az orvos-beteg kommunikáció fejlesztésére egyaránt alkalmas, továbbá minőségbiztosítási indikátorként is hasznosítható.

Actions (login required)

Edit Item