A hidrogén-peroxid paradigmaváltásai a sebészettől a celluláris jelátvitelig = Paradigm shifts of hydrogen peroxide from surgery to cellular signaling

Nagy, Imola and Kisa-Nagy, Viktória and Bozsó, Szonja and Koller, Ákos and Ferencz, Andrea and Debreczeni, Béla Zoltán (2026) A hidrogén-peroxid paradigmaváltásai a sebészettől a celluláris jelátvitelig = Paradigm shifts of hydrogen peroxide from surgery to cellular signaling. ORVOSI HETILAP, 167 (3). pp. 119-128. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p119.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial. Download (1MB) | Preview

Abstract

A hidrogén-peroxid (H2O2) tudományos megítélése több paradigmaváltáson ment keresztül. Kizárólag káros hatása az elmúlt 30 év kutatásai alapján megdőlt. Ma már tudományos konszenzus van arra vonatkozóan, hogy az endogé- nen képződő H2O2-molekula fiziológiás (kis) koncentrációban celluláris hírvivő a sejtek jelátviteli folyamataiban, a sebgyógyulás minden fázisának aktív és pozitív szereplője, számos anyagcsere-folyamat mediátora, részt vesz az apop- tózis vagy a géntraszkripció szabályozásában, továbbá az oxidatív poszttranszlációs modifikáció révén módosíthatja a fehérjék funkcióját, lokalizációját és aktivitását. Emelkedett szöveti szintje mindig valamilyen kórállapot (tumor, gyul- ladás stb.) jelzője, másrészt radikális oxidálóhatása révén további károsodásokat generál. A kataláz enzim változó koncentrációban minden sejtben megtalálható, és a H2O2-koncentráció érzékeny modulátora. A H2O2 baktériumölő hatását csak a katalázt tartalmazó baktériumok esetén tudja kifejteni. A betegellátás során rutinszerűen alkalmazott 3%-os H2O2-oldattal történő seb- és szövettisztítás feloldja a véralvadékot, és eltávolítja az elhalt sejteket, megelőzve a fertőzést. Ám jelentős szöveti oxidatív stresszt indukál, a következményes vasoconstrictor prosztaglandin a vénás mikrocirkuláció csökkenését, megnövekedett thrombusképződést, szövetelhalást és a fibroblastok súlyos károsodását okozhatja. Az európai iránymutatások alapján ez a „régi antiszeptikumok” közé tartozik, és számos hátrányos tulaj- donsága miatt ma már nem ajánlott sem az akut, sem a krónikus sebek kezelésére. A sebkezelésekre a lipidstabilizált 1%-os H2O2-krém használható, amely lassú lebomlást, hosszan tartó és jó antimikrobiális hatást biztosít, és bőrkom- patibilitása is megfelelő. Napjainkban a baktériumok antibiotikumrezisztenciájának elterjedése miatt előtérbe kerülő kiegészítő kezelések közül a hiperbárikus oxigénterápia és az orvosi mézzel impregnált kötszerek hatásmechanizmu- sának is aktív szereplője a H2O2. A legújabb kutatások a szöveti redoxegyensúlynak az antioxidáns enzim oldaláról való támogatását célozzák meg biomimetrikus és nanoenzimrendszerek fejlesztésével, melyek a H2O2 vonatkozásá- ban a hiányzó katalázfunkció pótlását jelenthetik. Összességében a reaktívoxigén-fajták közül az endogén H2O2-mo- lekula rendkívül aktív fiziológiai funkciókkal rendelkezik, míg rutinszerű exogén adáskor a kevésbé káros koncentrá- ció vagy a stabilizált formula ajánlott. Orv Hetil. 2026; 167(3): 119–128. | The scientific understanding of hydrogen peroxide (H2O2) has undergone several paradigm shifts. Research over the last 30 years has shown that it has only harmful effects. There is now a scientific consensus that endogenously formed H2O2 molecule is a cellular messenger in cell signaling at physiological (low) concentrations, an active and positive player in all phases of wound healing, a mediator of many metabolic processes, involved in the regulation of apopto- sis, gene transcription, can modify protein function, localization and activity through oxidative post-translational modification. Elevated tissue levels are always an indicator of some disease state (tumor, inflammation, etc.), while high concentrations of oxidative effects generate further damage. Catalase is present in all cells in variable concentrations and is a sensitive modulator of H2O2 concentration. H2O2 can exert its bactericidal effect only on bacteria containing catalase. Routine wound and tissue cleansing with 3% H2O2 solution in patient care dissolves clots and removes dead cells preventin thereby infection. However, it induces severe oxidative stress and tissue damage. It is classified as an “old antiseptic” according to European guidelines and is no longer recommended for the treatment of acute or chronic wounds due to a number of adverse properties. However, lipid-stabilized 1% H2O2 cream can be used for wound treatment. Among complementary therapies that have gained increasing attention in response to the rising prevalence of bacterial antibiotic resistance, hyperbaric oxygen therapy and medical honey–impregnated dress- ings act, at least in part, because they contain H2O2. Recent research aims at supporting tissue redox balance from the antioxidant enzyme side by developing biomimetic and nanoenzyme systems that can fill the missing catalase function for H2O2. Overall, among the reactive oxygen species, the endogenous H2O2 molecule has highly active physiological functions, while for routine exogenous administration, a less harmful concentration or a stabilized for- mula is recommended.

Actions (login required)

Edit Item